A Napi Gazdaság szerdai számának cikke

Egy év alatt jelentõsen romlott a Mol szempontjából a finomítás egyik kiemelten figyelt külsõ feltétele, mégpedig a Brent és az Ural típusú olaj árának különbözete. A jegyzésárak közötti különbség hordónként több mint 1 dollárral szûkült, míg a benzin- és a dízeltermékek marzsa 13, illetve 7 százalékkal esett.

A Mol adatai szerint ez azt jelentette, hogy az elsõ negyedévi hordónkénti átlagos árkülönbözet 1,49 dollárról a második negyedévre 0,5 dollárra esett. Az elmúlt idõszakban már arra is volt példa, hogy napokig drágább volt az Ural, mint a Brent. Mindez nem véletlen, ugyanis az elmúlt idõszakban több tényezõ együttes hatásaként felborult a kínálati-keresleti viszony, márpedig ezt nagyon figyelik az olajjal kereskedõk − mondták el a Napi Gazdaságnak olajipari elemzõk. Ezek közül is az egyik legfontosabb tényezõ az oroszok adóváltoztatása − véli Pletser Tamás, az Erste olajipari elemzõje. Oroszországban ugyanis mintegy három évvel ezelõtt hoztak egy olyan törvényt, mely szerint sokkal kedvezõbb adózással lehet exportálni jó minõségû finomított termékeket. Ennek hatására kezdtek jelentõs finomítói beruházásokba az oroszok, aminek elsõ eredményei már látszanak is.

Harcsa Norbert, az Ipopema brókercég elemzõje szerint fontos változás, hogy a Brent iránti keresletet jelentõsen csökkentette, hogy az unióban lassult a gazdasági növekedés. Szintén nem tett jót a kereslet-kínálati viszonynak az Irán elleni embargó, igaz, itt az új vezetés megjelenésével akár változás is jöhet. Ezzel szemben az Ural olaj iránti keresletet több tényezõ is emelte. Egyrészt az oroszok komoly exportmegállapodást kötöttek Kínával az olaj szállítására, másrészt pedig Oroszországon belül is robbant a kereslet az autóértékesítések megugrásával. Ez utóbbira az oroszok készültek is − az adóváltoztatásokkal együtt, hiszen 2015-ig több mint tíz új finomító átadására készülnek, sõt pont a napokban jelentették be, hogy egy 1990-ben bezárt finomítót is újranyitnak 2016-ban. Mindeközben Európában a finomítói bezárások vannak napirenden, ami jól mutatja a különbséget.

Pletser szerint mindez azt eredményezte, hogy jelentõsen csökkent az Ural típusú olaj tengeri exportja. A tavalyi napi 2,5 millió hordó után az idén júniusban már csak 2,0−2,1 millió hordó olajat adtak így el az oroszok, igaz, a Barátság kõolajvezetéken nagyjából stabilan érkezett eközben napi 1,0−1,1 millió hordónyi kõolaj.

A Molnak az jelent gondot, hogy finomítói az úgynevezett savanyú, vagyis az Ural típusú olaj feldolgozására készültek, ami jóval drágább beruházást igényel, mint a Brenté. Éppen ezért szükséges, hogy az Ural olcsóbb legyen, így maradhat ugyanis versenyben a Mol, hiszen a magyar olajtársaságnak egyebek mellett az OMV Brentet feldolgozó finomítóival is versenyeznie kell az üzemanyag-ellátás területén.

Harcsa szerint az elmúlt idõszak trendje nem marad fenn, így nem kell arra számítani, hogy tartósan magasabb lesz az Ural ára, mint a Brenté. Ugyanakkor az is biztos, hogy a következõ fél vagy egy évben szûk marad az árrés, ami semmiképp nem jó a Molnak, hiszen a korábbi hordónkénti 2 dolláros vagy annál nagyobb árkülönbségnél volt igazán eredményes a magyar olajtársaság.

Pletser felhívta a figyelmet arra, hogy a napokban már ismét 1,5−2 dollárral drágábban lehet venni a Brent olajat. Ez annak lehet a következménye, hogy szeptember−októberben jelentõs leállás lesz az orosz olajfinomítóknál a karbantartások miatt, ami napi 1 millió hordó olajat érinthet. Az orosz finomítók többsége ugyanis még mindig eléggé elavult, így egy-két évente van szükségük nagyobb karbantartásra, szemben a modernebb finomítok négy-öt éves ciklusával. Ez azonban 2015-tõl, az új finomítók belépésével megváltozhat, ráadásul ezek már képesek lesznek az alacsony kéntartalmú dízelek elõállítására. Így a Molnak arra is fel kell készülnie, hogy erõsebb lesz a verseny az orosz feldolgozott termékek piacán, ami dupla csapást jelenthet a Mol és a lengyel PKN számára is − emeli ki Pletser Tamás.