Az államnak az nem okozna gondot, ha tízmilliárd forinttal segítené a devizahitelesek problémájának megoldását – derült ki Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter (képünkön) az ATV-nek adott tegnap esti interjújából. A miniszter nyomatékosította, hogy a deviza lakáshiteleseket karolnák fel (a többieket tehát nem), és ismét elmondta: ez a réteg sem járhat jobban, mint a forintban eladósodottak. Emellett Varga arról is beszélt, hogy a kormány a bankoktól azt várja el, amit 150 ezer ügyfelüknek adóssegítés címén már nyújtottak. Mindezzel több probléma is akad.

Ott kezdõdik, hogy ha valóban figyelnének arra, hogy a forinthitelesek ne kerüljenek hátrányba, jókora rendet vágnának azok körében, akik egyáltalán bekerülhetnének a programba. A svájci frank alapú hitelek kamatainak vizsgálatánál – állapította meg a pénzügyi felügyelet (PSZÁF) frissen kiadott fogyasztóvédelmi jelentésében – folyamatosan erõs a svájci frank kölcsönök kamatelõnye a forinthitelekkel összehasonlítva. Ezt a PSZÁF a jelzáloghiteleknél 5 százalékpontra, a fogyasztási hiteleknél pedig 10 százalékpont körülire teszi. Hozzátették még, hogy az árazásban az utóbbi fél évben nem történt jelentõs változás, a fennálló állományokon gyakorlatilag változatlanok a kamatszintek.

A banki adóssegítõ programok (legalábbis azok, amelyek eddig futottak) szintén aligha nyernék el az érintettek tetszését. Ezekben ugyanis a bankok elsõsorban a futamidõ hosszabbítását, illetve fizetési moratóriumot tesznek lehetõvé. A miniszter alighanem inkább a nem ebbe a kategóriába esõ segítségre gondolt. Azoknál azonban – még akkor is, ha programszerûen hirdetik meg a bankok – szigorúan egyedi megállapodásokról van szó.

Korábban írtunk arról, hogy létezik olyan bank, amelyik az adós tartozásának 80 százalékát elengedi minden további követelése megszüntetésével, a szerzõdés végleges felszámolásával együtt csak azért, hogy a fennálló tartozás 20 százalékához hozzájusson az adóstól. Azóta több hasonló megállapodásról is értesültünk. Például az egyik, 9,3 millió forintos tartozással terhelt adóst bankja arról értesítette, hogy az ingatlan eladásából befolyó 3,3 millió forint befizetésével lezárhatja az ügyet. A hitelintézet ráadásul még kedvezményes forinthitelt is kínál az ingatlan vevõjének, sõt a közvetítésben is részt vesz.

Ezt javasolja a siófoki ügyvéd

Léhmann György siófoki jogász a miniszterelnöknek juttatott el egy meglehetõsen elgondolkodtató szerzõdés-tervezetet. Ez figyelembe venné a Kúria döntését is, ami tulajdonképpen semmisnek mondta ki a devizahiteles szerzõdések szinte teljes körét. Léhmann úgy orvosolná ezt a helyzetet, hogy újrakötné a megállapodásokat, teret adva az egyezkedésnek is. Az általa leírtakból úgy tûnik, hogy az adósok és a bankok feleznék az árfolyamváltozás miatti veszteséget. A kamatot a svájci alapkamathoz kötnék, a felárról egyedileg dönthetnének. A siófoki jogász vita esetén kizárná a közjegyzõket, ilyen esetekben megkerülhetetlen lenne a bírósági eljárás. Az elõtörlesztési díj tilalma, a végrehajtásoknál hat hónapra való felfüggesztés olvasható még ki a tervezetbõl.

Az egész ügyben véleményünk szerint ez a javaslat is, de különösen a Magyar Bankszövetség megatartásának megváltozása lehet bíztató. A bankok érdekképviselete ugyanis a múlt héten fórumot nyitott minden devizahiteles ügyfélnek, továbbá a velük foglalkozó civil szervezeteknek. A [email protected] email címre várnak minden olyan konkrét megoldási javaslatot, amelyek „elõsegítik az árfolyamkockázatok mérséklését vagy megszüntetését, nem veszélyeztetik a pénzügyi stabilitást, megõrzik a bankrendszer mûködõképességét, valamint az igazságosság érdekében biztosítják azt, hogy a forintban eladósodottak nem járnak rosszabbul, mint a devizahitelesek”. Október elsõ felében személyes konzultációra hívják azokat a civil szervezeteket, amelyek eddig is együttmûködtek a problémák kezelésében.