A LIGA Szakszervezetek a hétvégén jelentette be, hogy kezdeményezi a 2014-es bértárgyalások megkezdését. A szervezet a jövõ évi inflációs várakozás és a várható GDP-növekedés összegének megfelelõ bruttó béremelést tart szükségesnek, így azt indítványozzák, hogy a minimálbért és a garantált bérminimumot (szakmunkás minimálbér) egyaránt bruttó 5,5 százalékkal emeljék jövõre, ezenkívül pedig bruttó 4,5 százalékos bérajánlásban állapodjon meg a kormány a szociális partnerekkel. A LIGA által javasolt emeléssel a minimálbér a jelenlegi 98 ezer forintról 103 390, a garantált bérminimum pedig 114 ezer forintról 120 270 forintra nõne 2014-ben.

Akár 10 százalék

A gazdaság utóbbi idõben mutatott teljesítménye miatt jogos elvárás a nemcsak az infláció szerinti növekedés, hanem a reálbérek emelése is - mondta érdeklõdésünkre Palkovics Imre, a Munkástanácsok Országos Szövetségének (MOSZ) elnöke. Véleménye szerint éppen ezért legalább 4,5-5 százalékos béremelésre lenne szükség, de a szakember külön figyelmet szentelne azoknak a közalkalmazottaknak, akik kimaradtak az eddigi fizetésemelésekbõl és 220-230 ezer forint alatt keresnek. Mivel õket az eddigi kormányzati intézkedések nem érintették, ezért náluk akár bruttó 10 százalékos emelést is el tudnék képzelni - fogalmazott Palkovics, aki szerint a bértárgyalásokat nem lehet elég korán elkezdeni. Ezzel kapcsolatban kiemelte, hogy mivel "már most benne vagyunk az idõben", illetve jövõre várhatóan nem lesz semmilyen komolyabb adó és járulékváltozás, ezért véleménye szerint már el lehetne indítani a tárgyalásokat. Ez már csak azért is fontos lenne, mert jó lenne, ha a versenyszférára vonatkozó bérajánlás már a helyi bértárgyalások megkezdése elõtt megjelenne - hangsúlyozta a MOSZ vezetõje.

Nem értett vele egyet Zs. Szõke Zoltán, az Általános Fogyasztási Szövetkezetek és Kereskedelmi Társaságok Országos Szövetségének (ÁFEOSZ-COOP Szövetség) elnöke, aki szerint mivel még csak hétfõn került a parlament elé a jövõ évi költségvetési javaslat, ezért korai lenne elkezdeni a tárgyalásokat. Hasonlóan nyilatkozott lapunknak Dávid Ferenc, a Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szövetségének (VOSZ) fõtitkára is, aki elmondta, hogy most még megalapozatlan lenne bármilyen számot bemondani, hiszen elõbb meg kell nézni a költségvetés és a konvergenciaprogram számait. Ezt követõen vélhetõen december közepére lehet eljutni odáig, hogy konkrét javaslatot tehessünk le a kormány asztalára a versenyszféra és a kormány állandó konzultációs fórumán (VKF) - fogalmazott Dávid, aki szerint éppen ezért egyelõre azt sem lehet látni, hogy egy akkora mértékû béremelés, amit például a LIGA javasolt, milyen hatással lenne a cégekre.

Még várják az adatokat

Ez utóbbit hiányolta Zs. Szõke Zoltán is, aki elmondta, hogy a vállalati szféra rendkívül nehéz két éven van túl, miközben viszonylag magas béremeléseket kellett volna végrehajtaniuk - egyelõre az sem biztos, hogy ez megvalósult, így az erre vonatkozó adatokat még várja a kormánytól a szakember, mondván, ez után lehet csak érdemben dönteni a 2014-es béremelésekrõl. Akkor van értelme emelni a fizetéseket, ha a gazdaság is növekszik, hisz ha nincs mögötte teljesítmény, akkor csak annyit érünk el, hogy még több cég jelent majd csõdöt - fogalmazott a szakember, aki azonban annyit elárult, hogy a reálbérek csökkentését mindenképpen el szeretnék kerülni jövõre is.

Saját szektorával kapcsolatban elmondta, hogy a kereskedelemben, miután a dohánytermékek kikerültek a bolti forgalomból nem egy helyen 20 százalékkal esett vissza a forgalom, de egyes osztrák határ menti településeken, ahova korábban sokan jártak át Ausztriából, akár a forgalom 40 százaléka is elveszhetett. Ennek megfelelõen nehéz helyzetbe kerültek a boltosok, így félõ, hogy egy nagyobb mértékû béremelés további elbocsátásokhoz vezetne - hangsúlyozta Zs. Szõke, aki azonban azt is hozzátette, hogy õk mindenkinél jobban érdekeltek lennének a béremelésben, hiszen a korábbi évtizedekben már többször bebizonyosodott, hogy egy nagyobb béremelés után a lakosság leginkább a boltokban költi el a pénzét.