Egyesek szerint emésztési gondokat okoz, és hizlal, mások viszont a diétába illesztik be. A neten mégis tízezrek beszélgetnek róla, a kenyérrõl blogokat írnak, és csak Németországban 300 fajtát tartanak nyilván. A kérdés csak az, kinek van igaza? Azoknak, akik azt mondják, a kenyértõl hízunk el, és lesznek emésztési problémáink, vagy azoknak, akik szerint nem érdemes kenyér nélkül élni? Melyek is a leggyakoribb állítások a kenyérrel kapcsolatban?

Az elsõ, hogy ha hagyományos gabonákból készült kenyérrõl beszélünk, az sok szénhidrátot tartalmaz. Ha túl sok kenyeret fogyasztunk, akkor el fogunk hízni. A Magyar Dietetikusok Országos Szövetsége a napi szénhidrátbevitelt a teljes tápanyagmennyiség 55 %-ában határozza meg. A németeknél maximum 30 dekagramm az arány, ami 4-6 szelet kenyérnek felel meg. Aki sok burgonyát, müzlit vagy tésztát fogyaszt, annak csökkentenie kéne a kenyérfogyasztását, áll az ajánlásban.

Fehér vagy teljes kiõrlésû?

Azt lehet tudni, hogy a fehér kenyértõl gyorsabban leszünk éhesek, mintha teljes kiõrlésû kenyeret fogyasztanánk. Ennek oka, hogy a fehér kenyérben kevesebb a rostok aránya, ezáltal a keményítõt gyorsabban emészti meg a szervezet, és a keletkezõ energia cukor formájában azonnal a véráramba kerül. Amikor a szervezet ezt felhasználja, azonnal visszatér az éhségérzet. Ezért van az, hogy a "Low Carb" diéták során a kenyeret, tésztaféléket, rizst és burgonyát el kell hagyni, és helyette olyan zöldségeket és gyümölcsöket választani, melyek megemésztése lassabb.

Ha valaki sok fehér kenyeret fogyaszt, viszont keveset iszik, azzal székrekedést idézhet elõ. Azoknál, akik a lisztérzékenységben szenvednek, szintén emésztési nehézséget okozhat a kenyér, a durvább tünetekrõl nem is beszélve. Nekik marad a gluténmentes kenyér - aranyáron. Az érzékenység tünete nem csak a székrekedés lehet, hanem a hasmenés, étvágytalanság és krónikus fáradság is.

Jobb a Knäckebrot, mint a friss kenyér?

A ropogós, teljes kiõrlésû kenyérszeletek gyakorlatilag nem tartalmaznak vizet, 100 grammjukban nagyjából 300-400 kcal az energia. Ugyanilyen mennyiségû rozskenyérben viszont csak 210 kcal található. A Knäckebrot nagyon könnyû, egy szelet mindössze 8 gramm, tehát 12-t is meg lehet enni, hogy elérjük a 100 grammot, ennyit azonban senki nem eszik meg, így persze, hogy fogy az ember.

A frissen sült kenyér hasfájást okoz?

Az egyik legjobb dolog az életben, a friss, meleg kenyeret a sütõbõl kivéve enni. De hányszor hallottuk, hogy fájni fog a hasunk tõle? Az élesztõ a gyomorba kerülve egy kevés szénsavat állít elõ, de az élesztõ már nem aktív a sütés után. Az egyik lehetséges magyarázata a mondásnak, hogy a gyerekek befalták a meleg és puha tésztát, amitõl úgy érezték kipukkad a gyomruk. Tehát nyugodtan lehet enni a friss kenyeret, bajunk nem lesz tõle.

A sötétebb színû kenyér egészségesebb?

Ha sötét kenyeret látunk, arra lehet következtetni, hogy egy csomó korpát tartalmaz, tehát biztosan tele van ásványi anyagokkal és rostokkal. Sajnos, az élelmiszeripar szereplõi is felismerték a barna kenyérben lévõ perspektívát (drágábban eladható), ezért gyakran pörkölt malátával színezik a fehér lisztet, hogy intenzívebbé tegyék az ízt, és egyben barnítsák a kenyeret. A kenyér tetejére szórt magvak pedig csak esztétikai élménynek jók, mennyiségük túl kevés ahhoz, hogy érdemi változásokat okozzanak a szervezetben. Ráadásul a túl sok teljes kiõrlésû gabona emésztési problémákat okozhat, felfújódást például.

A hiperek saját sütésû kenyere kevésbé tápláló?

A pékségben, tradicionális eljárással készült kenyér és a percenként a sütõbõl kipotyogó kenyér közt a különbség nem abban van, hogy mennyire tápláló. Inkább abban, hogy a nagyáruházak saját sütésû, olcsó kenyereibe gyakran kerülnek aromák, stabilizátorok, tartósítószerek. A különbséget persze az elsõ nap nem mindig lehet észrevenni, de a másnapos kenyerek közt már erõs differencia van. És mivel korábban nem sütöttek naponta kenyeret, ezért a tradicionális recept szerint készülõ kenyerek jobban eltarthatóak.

Az enyhén penészedõ kenyér megmenthetõ, ha levágom róla a romlott részeket?

Vannak veszélyes és ártalmatlan penészek az élelmiszerekben. Az a zöldeskék, esetleg szürke, fekete penész, amely a kenyéren keletkezik, viszont a veszélyesebb típusba sorolható, mely a májat és a vesét sem kíméli. És annak ellenére, hogy beljebb esetleg még nincs látható nyoma, a spórák és fonalak már a kenyér belsejébe is benyúlnak, nem csak a héjára ülnek ki. Ez különösen gyors folyamat a toast kenyérnél, illetve a szeletelt kenyerek esetében. Így tehát, ha ilyen kenyerünk van, az egész mehet a szemétbe.

A saját sütésû kenyér jobb?

Aki maga süti a kenyerét, annak leggyakrabban határozott elképzelése van az ízvilágról és az összetevõkrõl. Ez lehet biorépa a zöldséges kenyérbe, extra adag só a tésztába, vagy sok-sok szezámmag a kenyér tetejére. Azt azonban érdemes megnézni, hogy ha lisztkeverékkel (a boltok árulnak elõre összekevert liszteket sütéshez) dolgozunk, hogy mi az összetevõk pontos listája, mert kellemetlen meglepetésben lehet részünk. Ha azonban mi állítjuk össze a kenyeret, akkor ilyen gond nincs. Aki pedig megkedvelte egy pékség kenyerét, nyugodtan kérdezze meg az üzletben (esetleg írjon levelet a gyártónak), hogy mibõl áll a kenyér, amit vesz.