Egyetért az adóügyekért felelõs helyettes államtitkár és az adószakértõ abban, hogy a jövõ évi adórendszerben nincs radikális változtatás, az intézkedések a stabilitás és a kiszámíthatóság irányába mutatnak, és a családok szabadon felhasználható jövedelme nõ.

Pankucsi Zoltán, a Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) adóügyekért felelõs helyettes államtitkára és Vámosi-Nagy Szabolcs az EY nemzetközi tanácsadócég adószakértõje a Kossuth Rádió Ütközõ délben címû mûsorában pénteken beszélgetett a parlamenthez múlt héten benyújtott jövõ évi adótörvény-javaslatról.

Pankucsi Zoltán hangsúlyozta: az elõterjesztésben új adók nincsenek, a javaslatok az adórendszer "élhetõségét" és jobb mûködtetését szolgálják. A javasolt intézkedések azt mutatják, hogy lezárult az igazán nagy léptékû, radikális változtatások kora a magyar adórendszerben.

Az adószakértõ egyetértett ezzel, ugyanakkor megjegyezte, hogy volt mit stabilizálni és kiszámíthatóvá tenni a rendszerben, ebben a kormányzati ciklusban 16 új adót vezettek be, és hatot szüntettek meg. Kedvezõnek tartja, hogy az adórendszer elmúlt idõszakait jellemzõ "nagy, erõs rángatásokat" idén, év végére "sikerült megúsznia a szakmának". Vámosi-Nagy Szabolcs véleménye szerint mindazonáltal érkezik egy új adó, a hitelintézeti hozzájárulás címen bevezetésre kerülõ egyszeri, egy évre szóló adót ide sorolja.

Pankucsi Zoltán szerint ugyanakkor a hitelintézeti hozzájárulás nem új adófajta. Elmondta, hogy mivel 2014. január elsejétõl megváltoznak a bankok tõkekövetelményére vonatkozó uniós szabályok, amely értelmében át kell sorolni a bankok tõkéjében, illetve tartalékaiban lévõ eszközöket egy új definíció szerint. Az új szabály szerint az általános kockázati céltartalék már nem tartozik a legerõsebb tõkeelemek közé. Ezért felajánlották a bankoknak, hogy tõkehelyzetük megerõsítése érdekében ezt a speciális tartalékelemet a normál adó megfizetése mellett átvezethessék a legerõsebb tõkeelembe, az eredménytartalékba. Tehát ez nem a bankokra kivetett új adó, hanem a saját döntésüktõl függõ eleme a rendszernek.

Az NGM helyettes államtitkára azzal a kérdéssel kapcsolatban, hogy 2015-tõl kivezetik-e a bankadót, arra hívta fel a figyelmet, hogy nagyon fegyelmezett költségvetési gazdálkodást valósított meg a kormány az elmúlt három évben, amit a jövõben is folytatnak. Ennek megfelelõen a bankadó kivezetése nincs napirenden, ilyen irányú döntés nem született, az majd a költségvetés teherbíró képességének függvénye lesz - tette hozzá. Az adószakértõ ugyancsak kiemelte, az adórendszer könnyítéseinek meghatározásakor figyelemmel kell lenni a költségvetésre, illetve, hogy mely szektorok képesek nagyobb mértékben hozzájárulni az állami bevételekhez.

Pankucsi Zoltán a családi kedvezményrõl szólva hangsúlyozta: az adójavaslatok legmarkánsabb eleme ennek kiterjesztése. Az intézkedés fedezete, nagyjából 53-55 milliárd forint, természetes módon megvan a 2014-es költségvetés tervezetében, mivel a 2 százalékos GDP-növekedés megteremti ezt. A családi adókedvezménynek a járulékokra vonatkozó kiterjesztésével kapcsolatban az adószakértõ is egyetértett azzal, hogy az javítja az alacsony jövedelmû családok helyzetét.

Ismertetése szerint az érvényesített adókedvezmény 184 milliárd forint volt 2012-ben, a rendszerben nagyjából 110 milliárd forint maradt kihasználatlanul. A kedvezménnyel egy havi 300 ezer forintos együttes jövedelemmel rendelkezõ háromgyerekes család jövedelme havi nettó ötvenezer forinttal nõ. Jelentõs réteg ki tudja meríteni "a rendkívül elegáns" mértékû kedvezményt - tette hozzá.

A VOSZ felvetésével szemben, miszerint a javaslatcsomag nem tartalmaz a vállalkozások "közérzetét javító" intézkedést, a helyettes államtitkár és az adószakértõ is felsorolt ilyet. Pankucsi Zoltán kiemelte: az adórendszerben a szabad vállalkozási övezetekre vonatkozó könnyítés lesz, hogy az itt tevékenykedõ vállalat már a székhely szerinti szabad vállalkozási zónától 20 kilométerre lévõ zónában vagy ugyanebben a kistérségben élõ munkavállalók után is kaphat kedvezményt. Az intézkedésnek köszönhetõen több munkavállalót tudnak magukhoz vonzani ezek a cégek.

A további rendelkezések között említette, hogy a cégek a tárgyieszköz-beruházásra használt kamatkedvezményt már a megfizetett kamat 60 százalékáig igényelhetik a korábbi 40 százalék helyett és a a kutatás-fejlesztési tevékenység kapcsán igénybe vehetõ adókedvezményt is bõvül a jövõben. Vámosi-Nagy Szabolcs szerint is elég sok közérzetjavító intézkedést tartalmaz a javaslat, ezek közül kiemelte, hogy a bankkártyával kiegyenlített éttermi szolgáltatás számla helyett nyugtával is elszámolható költségként.