A politikus azt mondta, az errõl szóló, a devizahiteleseket segítõ törvényjavaslatot még hétfõn benyújtják, és aztakár már kedden elfogadhatja a parlament. Az indítvány értelmében a kilakoltatási moratórium a teljes téli idõszakra vonatkozna, azaz a jogszabály hatálybalépése után április 30-ig bezárólag. Az árfolyamgáttal kapcsolatban Rogán Antal azt mondta: javaslatuk úgy szól, hogy a már mûködõ árfolyamgát - amely egyszerre vonatkozik a lakáscélú és a szabad felhasználású devizahitelekre - mindenkinek váljon hozzáférhetõvé, aki eddig nem léphetett be. A jelenlegi feltételek lennének továbbra is hatályosak.

Azárfolyamrögzítésnél ma számos belépési korlát van érvényben - magyarázta a fideszes politikus -, így például az, hogy akinek 90 napon túli tartozása van, az nem veheti igénybe. Tájékoztatása szerint azonbantöbb mint 150 ezer olyan család van, amelynek ilyen, 90 napon túli tartozása van, ám szeretné fizetni a hitelét, még nem indult el ellene végrehajtási eljárás, "ennek megfelelõen az õ számukra megoldást jelenthet az árfolyamgát teljes kinyitása". Az árfolyamgátba való belépés ugyanakkor továbbra sem lenne kötelezõ.

A frakcióvezetõ emlékeztetett: november 1-jén járt le az a határidõ, amelyet a Fidesz-KDNP szeptemberi visegrádi frakcióülésén megfogalmaztak a bankoknak, vagyis hogy eddig döntsék el, képesek-e megoldani a devizahiteles szerzõdések módosítását az ügyfelek javára. Szerzõdésmódosításnem történt, a bankszövetség viszont megfogalmazott egy javaslatot, amellyel kapcsolatban a Fidesz osztja a kormány álláspontját, azaz azt érdemes lenne nyilvánosságra hozni, és konzultációt folytatni róla az érintettekkel - mondta Rogán Antal. Kérdésre közölte azt is: rendkívül fontosnak tartaná, ha a devizahiteleket érintõ bírósági ügyekben minél elõbb hozna egy jogegységi döntést a Kúria.

Az árfolyamgát keretében a svájci frankot 180, az eurót 250, a japán jent pedig 2,5 forinton lehet törleszteni, a rögzített árfolyamot legfeljebb öt évig, illetve a devizakölcsön lejártáig lehet alkalmazni. A rögzítettés az aktuális árfolyam különbségébõl adódó összeg egy gyûjtõszámlán halmozódik. A kamattörlesztés rögzített árfolyam feletti részét a bank és az állam átvállalja, az ügyfélnek csak a tõkerészt kell késõbb visszafizetnie. A gyûjtõszámlán összegyûlõ összeg forintalapú hitel, amelynek kamata az árfolyamrögzítés alatt nem haladhatja meg a háromhavibankközi kamatláb mértékét.

Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter csütörtökön azt mondta, a kormány szerdán megbeszélést folytatott a devizahitelesek helyzetének rendezésérõl, és arra jutott, hogy csak a jogi feltételek tisztázódása után lehet a kérdést gazdaságilag is rendezni.

A parlament honlapján megjelent javaslat fõ elemei:

1. lehetõvé tennék, hogy a 90 napon túli késedelemben és a fizetéskönnyítõ program hatálya alatt lévõk is beléphessenek az árfolyamgátba

Jelenleg mintegy 150 ezer olyan devizahiteles van, amely azért nem tud belépni az árfolyamgátba, mert erre 90 napon túli késedelme miatt nem jogosult. Rájuk terjesztenék ki a lehetõséget, továbbá azokra, akik banki fizetéskönnyítést vettek igénybe, ezért nem voltak eddig jogosultak. Az árfolyamgáttal kapcsolatban Rogán Antal az MTI tudósítása szerint azt mondta: javaslatuk úgy szól, hogy a már mûködõ árfolyamgát - amely egyszerre vonatkozik a lakáscélú és a szabad felhasználású devizahitelekre - mindenkinek váljon hozzáférhetõvé, aki eddig nem léphetett be. A jelenlegi feltételek lennének továbbra is hatályosak.

Azon ügyfelek számára, akik azért nem tudtak eddig törleszteni, mert az árfolyam elszaladt, már eddig is számos lehetõséget nyújtottak a bankok, amelyek enyhítették rövid- és középtávon törlesztési terhüket. Akik tehát most 90 napon túl késedelmesek, azok döntõ része valószínûleg a rögzített árfolyam (180 forint) mellett sem nyeri vissza fizetõképességét, így a döntésnek kis hatása lehet csak a bankokra. Azon kisszámú ügyfél esetében azonban, amelynek ily módon esetleg helyreáll a fizetõképessége, némi céltartalék-felszabadítás javíthatja a bankok eredményét.

2. a 20 millió forintnál nagyobb összegû hitelt felvevõk is élhetnének a lehetõséggel

A 20 milliónál nagyobb eredeti tartozással rendelkezõ ügyfelek eddig a törvény erejénél fogva nem léphettek be az árfolyamgátba, nekik is megnyitnák a lehetõséget.

Az érintett ügyfelek száma elenyészõ a devizahitelesek teljes számához képest, tartozásuk viszont már érzékelhetõ nagyságrendû. Korábbi becslések szerint azonban ez utóbbi sem képvisel nagyobb arányt 20%-nál, és az árfolyamgátba való belépés továbbra sem kötelezõ, így bár az intézkedés növelheti az árfolyamgátban résztvevõ ügyfelek számát, nem lesz számottevõ hatása a bankok pénzügyi helyzetére.

3. a kormány 2014. április 30-áig kilakoltatási moratóriumot hirdet

Minden olyan végrehajtásra alkalmazni kell ezt, amelyekben a kilakoltatás foganatosítására még nem került sor.

A kilakoltatási moratórium legfontosabb hatása, hogy minden esetben növeli az erkölcsi kockázatot: erõsíti a nem fizetés mellett szóló érveket az adósok számára. Idén a bankok a 90 napon túli késedelemben lévõ hitelek 4%-át kényszerértékesíthetik negyedévente. Elsõ értelmezésünk szerint a kényszerértékesítéseket nem függesztené fel a javaslat, csupán a 2014. április 30-ai határidõ utáni idõszakra tolná ki az ezekhez kapcsolódó kilakoltatásokat, amelyekbõl évente egyébként "csak" néhány száz akad.

Varga Mihály a múlt héten azt jelezte, hogy a kormány a saját devizahiteles csomagjával megvárja a jogi ügyek (ellenmondásos bírósági ítéletek) rendezõdését. Ettõl a bejelentéstõl független javaslatnak látszik az, amelyet most a Fidesz benyújtott.

Nagy a valószínûsége, hogy a mostani javaslat nem egyezik a kormány korábban jelzett "végleges" devizahiteles csomagjával, és több kisebb-nagyobb, jelentõs részben politikai célokat szolgáló javaslat lát napvilágot a választásokig hátralévõ hónapokban. Ebben az esetben elképzelhetõ, hogy a mostani javaslat csak az alapját teremti meg egy mindenkinek szóló végtelenített, gyûjtõszámla nélküli árfolyamgát bevezetésének, amelyrõl szóló tervét a kormány az EKB-nak októberben ismertette.

Amennyiben nem így lenne, az kedvezõ hír lenne a bankszektor (benne a tõzsdén forgó OTP) számára. Nagyon úgy fest azonban, hogy ez csak a "pénzügyi rezsicsökkentés" elsõ állomása.