A parlament nagy többséggel, kivételes sürgõs eljárásban fogadta el a devizahitelesek segítésére hétfõn beterjesztett indítványt, amelyre az összes frakció - összesen 211 képviselõ - igennel szavazott, csak hat független képviselõ tartózkodott. E szerint a kilakoltatási moratórium április 30-áig hosszabbodik meg. A már mûködõ árfolyamgát pedig - amely egyszerre vonatkozik a lakáscélú és a szabad felhasználású devizahitelekre - azoknak is hozzáférhetõvé válik, akik eddig nem léphettek be.

Az árfolyamrögzítésnél ma ugyanis több korlát is érvényben van, így például akinek 90 napon túli tartozása van, nem veheti igénybe. Az egyik elõterjesztõ, Rogán Antal Fidesz-frakcióvezetõ hétfõn azt mondta: több mint 150 ezer olyan család van, amelynek három hónapon túli a tartozása, de szeretné fizetni a hitelét, még nem indult ellenük végrehajtási eljárás, így számukra megoldást jelenthet az árfolyamgát kiszélesítése. Szintén eltörölték azt a feltételt, hogy a devizakölcsön folyósításkor alkalmazott árfolyamon számított összege nem lehet több húszmillió forintnál, illetve hogy a hiteladós nem állhat fizetéskönnyítõ program hatálya alatt.

Az árfolyamgát keretében a svájci frankot 180, az eurót 250, a japán jent pedig 2,5 forinton lehet törleszteni, a rögzített árfolyamot legfeljebb öt évig, illetve a devizakölcsön lejártáig lehet alkalmazni. A rögzített és az aktuális árfolyam különbségébõl adódó összeg egy gyûjtõszámlán halmozódik. A kamattörlesztés rögzített árfolyam feletti részét a bank és az állam átvállalja, az ügyfélnek csak a tõkerészt kell késõbb visszafizetnie. A gyûjtõszámlán összegyûlõ összeg forintalapú hitel, amelynek kamata az árfolyamrögzítés alatt nem haladhatja meg a háromhavi bankközi kamatláb mértékét. A gazdasági bizottság módosító javaslatára változnak az állami készfizetõ kezesség szabályai is.

A jövõben megkötendõ gyûjtõszámlahiteleknél az állam kizárólag akkor lép be készfizetõ kezesként, ha a devizakölcsön összege nem haladja meg a fedezetül szolgáló lakóingatlan értékének 95 százalékát. Az indoklás szerint ezzel azt akarják ösztönözni, hogy a bankok engedjék el a nehéz helyzetbe került devizahitelesek tartozásának egy részét. Így - olvasható a bizottsági javaslat indoklásában - az adósok lehetõséget kapnak arra, hogy újra fizetõképessé váljanak, ami a banknak is érdeke. Azt is rögzítették, hogy az állam készfizetõ kezessége nem terjed ki a gyûjtõszámla azon részére, amely az eredetileg már késedelmes tartozás banki megelõlegezésébõl keletkezett.

Egy szintén most elfogadott módosító javaslat alapján a kezesség érvényesítésére a pénzügyi intézmény akkor jogosult, ha a rögzített árfolyam alkalmazása alatt beállt, 180 napot meghaladó fizetési késedelem miatt a devizakölcsönt és a gyûjtõszámlahitelre vonatkozó keretszerzõdést felmondta. (Ez a határidõ korábban 90 nap volt.) Ennek megfelelõen a rögzített árfolyam záró idõpontja is a tartozás 180 napos késedelmekor áll be.

Rogán Antal azzal indokolta Balla Györggyel közösen jegyzett javaslatát, hogy november 1-jén lejárt az a határidõ, amelyet a Fidesz-KDNP szeptemberi visegrádi frakcióülésén adtak a bankoknak, hogy eldöntsék, képesek-e megoldani a devizahiteles szerzõdések módosítását az ügyfelek javára. Szerzõdésmódosítás nem történt, a bankszövetség viszont megfogalmazott egy javaslatot, amellyel kapcsolatban a Fidesz osztja a kormány álláspontját, vagyis azt érdemes lenne nyilvánosságra hozni, és konzultációt folytatni róla az érintettekkel - közölte a frakcióvezetõ hétfõn.