Takács Szabolcs a kétnapos tanácskozáson hangsúlyozta, az esemény megszervezésével Magyarország célja, hogy hozzájáruljon az emberi jogok védelmében tett európai és nemzetközi erõfeszítésekhez a párbeszéd és a tapasztalatcsere révén.

Elmondta, a fórumon négy, az emberi jogok védelmével kapcsolatos kérdést vitatnak meg. Így az ENSZ 2012-es Rió+20 csúcstalálkozója után egy évvel szó lesz a 2015 utáni fenntartható fejlesztési célok és az emberi jogok védelme közötti összefüggésrõl - közölte. Hozzátette, fontos téma lesz a hit- és vallásszabadság is. Remélhetõleg a budapesti konferencia segít abban, hogy jobban megértsék a kihívásokat, amelyek e szabadság nemzetközi védelmében rejlenek - tette hozzá.

Takács Szabolcs arról is beszélt, hogy az emberi jogok és a média összefüggése is szóba kerül majd a tanácskozáson. Végül a résztvevõk a sérülékeny csoportok védelmével is foglalkoznak. A nõknek, a gyermekeknek, a fogyatékkal élõknek, a migránsoknak, a menekülteknek ugyanis speciális védelemre van szükségük az állam és a társadalom részérõl - vélekedett a helyettes államtitkár.

Ibrahim Salama, az ENSZ Emberi Jogi Fõbiztos Hivatalának igazgatója beszédében hangsúlyozta: a 2015 utáni idõszakra kidolgozandó fenntartható fejlõdési célok egész rendszerébe be kell építeni az emberi jogok védelmét. Nem egy külön, errõl szóló célt kell megfogalmazni, hanem minden cél középpontjába kell állítani. Úgy vélte, a fenntartható fejlõdési céloknak univerzális, erõs és kiszámítható kereteknek kell lenniük, amelyek segítenek "a félelem nélküli világot megteremteni".

A szakértõ a fórum témáiról szólva beszélt arról, hogy a vallásszabadság és a szólásszabadság nem ellentétesek egymással. Nem létezhetnek egymás nélkül, a szabad beszéd ugyanis szükséges a vallásszabadság védelméhez is, hiszen ez a hit és vallás nyílt kifejezését garantálja. Hangsúlyozta, hogy a sajtószabadság és az újságírók védelme is rendkívül fontos. Ibrahim Salama megköszönte Magyarország hozzájárulását az emberi jogok védelmében végzett munkához, és úgy látja, hogy a budapesti fórum nagyon fontos esemény a témában folytatott párbeszéd szempontjából.

A Külügyminisztérium korábban azt közölte, hogy az elõzõ évekhez hasonlóan a konferencia lehetõséget biztosít az emberi jogok magyar és nemzetközi szakértõinek, kormányzati és nem kormányzati szervezetek képviselõinek, valamint a tudományos élet képviselõinek az aktuális emberi jogi kérdések megvitatására.

Az eddigi tanácskozásokon a résztvevõk áttekintették az emberi jogokat védõk helyzetét és a kisebbségek jogait. Tematikus viták zajlottak az emberi jogi oktatásról, a szólásszabadságról, a személyek szabad mozgásáról, a nõk és a gyermekek jogairól, a vízhez való jogról és a védelmi felelõsség elvérõl. A korábbi fórumok emellett napirendre tûzték az arab tavasz eseményeinek, az ENSZ Emberi Jogi Tanács szerepének, a választási megfigyelés jelentõségének, valamint az Európai Unió emberi jogi politikájának kérdését is.