A Miniszterelnökség helyettes államtitkára errõl csütörtökön, a MAG - Magyar Gazdaságfejlesztési Központ és a Nemzeti Fejlesztési Ügynökség (NFÜ) által Budapesten rendezett nemzetközi konferencián beszélt.
Csepreghy Nándor elmondta: a magyar gazdaságfejlesztés motorját a pályázati pénzek jelentik, nem mindegy, hogy ezeket a pénzeket milyen területen, milyen hatékonysággal használja fel az ország, ezért a kormány az elmúlt idõszakban a hazai és az uniós források összehangolására helyezte a hangsúlyt.

Az uniós források megléte azonban önmagában nem elég ahhoz, hogy Magyarország profitáljon ezekbõl a támogatásokból, s ezáltal az Európai Unió versenyképessége is javuljon. Ehhez hatékonyan mûködõ rendszerekre és párbeszédre van szükség a különbözõ fejlesztésekben érintett szereplõk, a kormány és az EU között - hangsúlyozta a helyettes államtitkár. "Brüsszel az egész európai közösséget szeretné a világgazdasági verseny meghatározott pozíciójában tartani, mi pedig ennek a motornak szeretnénk egyre fontosabb, és meghatározó alkatrészévé válni" - mondta.

A 2014-2020. közötti uniós költségvetési ciklus tervezésekor - tanulva a jelenlegi idõszak hibáiból - fontos szempont az is, hogy könnyebben elérhetõek legyenek a támogatások - emelte ki. Hozzátette: a munka már a múlt évben megkezdõdött, a tárcakonzultációt követõen mind a kilenc operatív programot egységes "társadalmasításra" bocsátották, lehetõséget adva a gazdasági és a civil partnereknek arra, hogy az egész stratégiát látva formáljanak véleményt a fejlesztési programokról.

A Miniszterelnökség által irányított konzultációnak Csepreghy Nándor szerint már most komoly eredményei vannak, eddig közel 14 ezren tekintették meg a dokumentumokat, s fûztek hozzá véleményt. A következõ hetekben pedig az egyes operatív programokat részletesen megvitató rendezvények megteremtik a szakmai konzultáció lehetõségét.

Csepreghy Nándor felidézte, hogy Magyarország az EU 28 tagállama közül az elsõk között nyújtotta be az operatív programokat brüsszeli véleményezésre, és azok között volt, akiknek az anyagát a bizottság az elsõk között tartotta szakmai vitára érdemesnek. Magyarország szeretne az elsõk között lenni a végleges programokat benyújtók között is - tette hozzá.

A 2014-2020. közötti ciklus változásai közül kiemelte, hogy a jelenlegi 24 százalék helyett szeretnék a Magyarország által felhasználható pénzügyi keret 60 százalékát közvetlen gazdaságfejlesztésre fordítani, s ezt - alkalmazkodva az uniós elvárásokhoz is - olyan döntéshozatali centrumokon keresztül fogják megvalósítani, amelyek a jelenleginél sokkal közelebb vannak a szakpolitika letéteményeseiként mûködõ minisztériumokhoz. A döntéseket az adott régió igényeit a legjobban ismerõ centrumokban hozzák majd meg.

Erich Unterwurzacher, a brüsszeli Regionális Politikai Fõigazgatóság igazgatója a rendezvényen elmondta: az új szabályozás biztosítja, hogy 2014-2020. között megvalósuljon a koordináció a különbözõ alapok között. Hozzátette ugyanakkor, hogy még lehetnek változások. Az igazgató hangsúlyozta a strukturális alapok kihasználásának fontosságát, megjegyezve, hogy Szlovákia, Csehország és Magyarország ebben nem jár élen.

Beszélt arról is, hogy a célorientáltság nagyon fontos. Megjegyezte, az évek során ezzel kapcsolatban kritika is érte az Európai Uniót, ugyanis sokszor a megfelelõ források elérhetõek, de az eredményeket nem lehet látni. Az egyes operatív programok teljesítményének értékelése azért fontos, mert az alapján több pénzt lehet allokálni a jól teljesítõ programokra, a gyengébben teljesítõkbõl pedig forráskivonásra kerülhet sor - mondta.

Az igazgató beszélt az átláthatóság fontosságáról is. A programoknak, résztvevõknek és partneri megállapodásoknak átláthatónak kell lenniük. A hibák nagy arányban kapcsolódnak az átláthatóság hiányához, a jövõben ez kritikus jelentõségû lehet - hívta fel a figyelmet. Hozzátette: bíznak abban, hogy mindenki sikeres lesz, s nem lesz szükség brüsszeli kiigazításra.