Továbbra sincs gyanúsított a vácszentlászlói mérgezéses haláleset ügyében. Az internetes hírportálokon olvasható feltételezések szerint a Pest megyei faluban folyamatosan loptak egy borosgazda hordóiból, a gazda pedig állítólag ezt megelégelve fagyállót önthetett a borába, és ebbõl lophatott a késõbb elhunyt férfi, aki nemcsak fogyasztott az italból, hanem másoknak is eladott belõle. A meglopott gazda tagadja, hogy fagyállót tett volna a borába, azt mondja, a tolvajok minden mozdíthatót elvittek tõle, és lehet, hogy közben beleittak a kertben tárolt vegyszerekbe is.

A PMRFK továbbra is ismeretlen tettes ellen nyomoz, emberölés miatt, a tanúkihallgatásokról, illetve azok tartalmáról egyelõre nem nyilatkozik. A rendõrség 29-én kapott bejelentést arról, hogy a gödöllõi járáshoz tartozó Vácszentlászlóról hat fiatal került kórházba mérgezés gyanújával. Az elsõdleges szakértõi vélemény szerint mindannyian fagyállót ittak, és attól lettek rosszul. Egyikük állapota már a kórházba kerüléskor is életveszélyes volt. A 30 éves férfi vasárnap elhunyt. A PMRFK bûnügyi osztálya a nyomozásban toxikológus bevonásával arra is keresi a választ, hogy pontosan milyen, és mennyi folyadékot ittak a fiatalok. Azt is ki akarják deríteni, hogyan jutottak hozzá a fagyállót tartalmazó italhoz.

Kabódi Csaba, az ELTE Büntetõeljárási tanszékének vezetõje a Duna Közbeszéd címû mûsorában azt mondta, a gazda ebben az esetben nem hivatkozhatna megelõzõ jogos védelemre, ebben az esetben ugyanis valamilyen módon elõzetesen figyelmeztetni kell a behatolót a lehetséges veszélyre, amely ráadásul nem lehet olyan, hogy a behatoló életébe kerüljön. Nemcsak azért, mert a tulajdon védelmével szemben más ember élete elvehetetlen, de ez a szabály is – hívta fel a figyelmet a szakember.

A gazda kertészmérnökként akár hivatkozhatna arra is, hogy kertészmérnökként sok veszélyes vegyszert tart, de a vegyszertárolásnak is megvannak a maga szabályai, amelyeket, ha nem tartanak be, gondatlanságból veszélyeztethetünk másokat – tette hozzá a tanszékvezetõ. Ha a gazda csak „ott felejtette” a szereket, az utóbbi esetrõl van szó, de ha attól tartott, hogy megdézsmálják a borát, és ezért került ki csapdaként a méreg, szándékosságról lehet szó. Az biztos, hogy ez nem jogos védelem a jogtalan támadással szemben, elég lett volna adott esetben a hashajtó is – szögezte le a professzor.

A jogalkotó egyébként meglehetõsen talányosan határozta, illetve éppen hogy nem határozta meg, mit használhatunk a tulajdon védelmére. A jogszabály ugyanis csak annyit mond ki, mi nem használható a behatolókkal szemben (más életének kioltására alkalmas eszköz), „pozitív szabályt” azonban nem ad. Kicsit olyan, mintha hátrébb lépne és azt mondaná a tulajdonosnak: nem tudlak megvédeni, oldd meg magad, a kockázatot pedig viselje a behatoló – mondta a professzor. Az ugyanakkor biztos, hogy a birtokvédelemnek vannak ésszerû határai, amelyeket nem szabad átlépni – tette hozzá. Ha egyébként kiderül, hogy a gazda maga tette bele az üvegekbe a fagyállót, és a palackokat olyan helyre tette, ahol a tolvajok járhattak, egyszerûbb lehet a bíróság dolga, de egyelõre még az sem bizonyított, hogy élet kioltására alkalmas folyadékról van szó.