A társasági adóról és az osztalékadóról szóló törvényt illetõen bejelentett részesedések esetén a minimális részesedésszerzés mértéke a nemzetközi gyakorlatot követve 30-ról 10 százalékra változik, míg a bejelentésre nyitva álló jogvesztõ határidõ 75 napra emelkedik. A törvényjavaslat (a mikrogazdálkodókat érintõ kisebb eltéréssel) átveszi a számviteli törvény által meghatározott nem jelentõs összegû hiba fogalmát. A nem jelentõs összegû hiba adóhatását a hiba feltárásának adóévében kell figyelembe venni, így szükségtelenné válnak és kikerülnek a törvény szövegébõl az önellenõrzéshez kapcsolódó adóalapot módosító tételek.

A saját tevékenységi körben végzett kutatás-fejlesztési tevékenység közvetlen költségével nemcsak az adózó, hanem kapcsolt vállalkozása is (természetesen megosztva) csökkentheti az adózás elõtti eredményét. A csökkentõ tétel alkalmazására akkor lesz lehetõség, ha a kapcsolt vállalkozás által végzett kutatás-fejlesztési tevékenység kapcsolódik mind az adózó, mind a kapcsolt vállalkozás bevételszerzõ tevékenységéhez, valamint a kapcsolt vállalkozás nyilatkozik a kutatásfejlesztési tevékenység közvetlen költségérõl, illetve ebbõl az adózó által érvényesíthetõ összegrõl. A nyilatkozatban foglaltak teljesüléséért a felek egyetemlegesen felelnek, valamint a társasági adóbevallásban mindkét fél adatszolgáltatásra köteles.

Az ingatlannal rendelkezõ vállalkozások meghatározásához a beszámolóban kimutatott eszközök/ingatlanok arányának kiszámítása a piaci értékek helyett 2014. január 1-jétõl a könyv szerinti értékek alapján történik. A törvényjavaslat a telephely definíciót kiegészíti, és nevesíti az ingatlanok értékesítését.

A kis- és középvállalkozásnak minõsülõ adózók tárgyi eszköz beruházáshoz igénybe vett hitelek kamata utáni adókedvezmény a 2013. december 31. után felvett hitelek tekintetében a korábbi 40-rõl - a de minimis szabályokra is figyelemmel - 60 százalékra bõvül.

Az illetékeket érintõ jelentõs változás, hogy újraszabályozzák a belföldi ingatlanvagyonnal rendelkezõ társaság fogalmát. 2014-tõl a minõsítés szempontjából irreleváns a megszerzett társaság fõtevékenysége, ehelyett a társaság beszámolójában kimutatott (pénzeszközök és pénzkövetelések nélküli) eszközök és az ingatlanok aránya lesz a mérvadó.

A gazdálkodó szervezetek közötti követeléselengedés és tartozásátvállalás illetékmentessége külföldi vagyonszerzõ fél esetén 2014-tõl feltételekhez kötött. A mentesség akkor érvényesíthetõ, ha a külföldi vagyonszerzõ bejegyzés szerinti országában a társasági adónak megfelelõ adó összege legalább 10 százalék, és a részesedések értékesítését terhelõ adó is eléri a 10 százalékot.

A javaslat számos ponton módosítja a jelenleg hatályos szabályozást. Az ajándékozási illetékmentességet kiterjeszti a házastársakra, illetékmentessé válik az osztalékra vonatkozó követelés elengedése, a csõdegyezség keretében és a felszámolási eljárásban a követelés elengedése, valamint a házastársi vagyonközösség megszüntetésébõl származó vagyonszerzés - ismerteti a hírlevél.

Jön a sztáradózás, és jól járnak a hullaszállítók

Nem kell regisztrációs adót fizetniük a hullaszállítóknak, bátrabban kóstoltathatnak a borászok, kivasalják a külföldi sztárokból a jövedelemadót, és csökken a közmûadó – a költségvetési bizottság módosítókkal bombázta meg a jövõ évi adócsomagot. Módosító javaslatokkal szórta meg a jövõ évi adócsomagot a költségvetési bizottság. Ezek a módosítók azok, amelyeket a kormány és a parlament várhatóan támogatni fog, abból kiindulva, hogy a bizottság döntõ többsége kormánypárti. A javaslatok közül a legfontosabb a sertéshús áfájának csökkentése.

Egy másik javaslat a halottszállító autókat mentesíti a regisztrációs adó alól, hogy miért, nem derül ki. A bizottság azt is lehetõvé tenné, hogy aki saját borát kóstoltatja és értékesíti, ne kelljen üzlethelyiséget nyitnia. A javaslat szerint erre turisztikai és vidékfejlesztési szempontból van szükség. A képviselõi tiszteletdíjat átsorolják a nem önálló tevékenységbõl szerzett jövedelmek közé. Ez lényegében azt jelenti, hogy a képviselõk tiszteletdíja 2014-tõl bérjellegû jövedelem lesz, eddig nem minõsült annak.

Jön a sztáradózás

Egy javaslattal adózásra ösztönözné a bizottság a külföldrõl ideérkezõ színészeket és zenészeket, ugyanis egyszerûsített adózást biztosítana azoknak a külföldi elõadómûvészeknek, akik csak rövid ideig tartózkodnak Magyarországon. Eszerint, ha ezt a módot választják, a bevételük 70 százaléka után kell megfizetniük a 16 százalékos személyi jövedelemadót (szja). Adókedvezményeket viszont nem vehetnek igénybe. Az adót az ország elhagyásáig kellene megfizetni egy háromsoros angol-magyar bevallással, és nem kellene hozzá adószám sem. A kisjövedelmû mûvészek tehermentesítésére viszont kitalálták, hogy 200 ezer forintos bevételig (maximum 22 400 forint adóteherig) adómentességet élveznek. Ha azonban a bevétel 12 hónapon belül meghaladná ezt az értékhatárt, akkor a teljes bevételre adózni kell.

Csökkentik a közmûadót

A bizottság egy olyan javaslatot is benyújtott, amellyel gyakorlatilag csökkentené a közmûvezetékek adóját. A hatályos szabályozás szerint a hírközlési vezetékekre sávos adókedvezmény van: 170 kilométer vezetékhosszig 80 százalék, 170-250 kilométer vezetékhossz között 60 százalék, 250-300 kilométer vezetékhossz között 20 százalék. A teljes adót csak a 300 kilométert meghaladó vezetékhossz után kell megfizetni. A hatályos szabályozás tehát jelenleg figyelembe veszi azt, hogy a kisebb, kevesebb vezetékkel rendelkezõ távközlési társaságok teherviselõ képessége kisebb, azonban sok esetben e kisebb társaságoknak – szolgáltatási területük miatt – egy fogyasztó eléréséhez relatíve sok vezetéket kellett kiépíteni – írja a módosító javaslat.

A javaslat szerint gazdasági és társadalmi érdek fûzõdik ahhoz, hogy a ritkán lakott, távoli vidékeken élõk is megfelelõ távközlési infrastruktúrával rendelkezzenek. Ezt a kritikát már többen megfogalmazták korábban, amikor bevezették a közmûadót, de akkor nem törõdött vele a kormány. Ezért annak érdekében, hogy ezen infrastruktúra kiépüljön, illetve fennmaradjon, az említett adókedvezmény terjedelme a javaslat szerint bõvül, egyben a kedvezmény struktúrája egyszerûsödik. A javaslat értelmében nem kell adót fizetni 200 kilométer vezetékhosszig, 200–350 kilométer vezetékhossz között az adókedvezmény 70 százalék lesz, a 350–500 kilométer közötti vezetékhossz adójából pedig 25 százalék adókedvezmény vehetõ igénybe. A teljes adót az 500 kilométer vezetékhossz felett kell majd megfizetni.

Bezárások lehetnek a pénztárgépek miatt

A pénztárgépek üzemeltetésével kapcsolatos mulasztások nagy száma miatt a jövõben akár az üzletét is bezárhatják annak, aki nem teljesíti az online pénztárgépre vonatkozó elõírásokat – lényegében ezt lehet leszûrni az egyik csütörtökön benyújtott bizottsági módosítóból. A javaslat szerint azokban az esetekben is fontos a pénztárgépekkel kapcsolatos visszaélések megfelelõ szankcionálása, amelyekben az adózó üzlethelység nélkül végez tevékenységet.

Egyéb változások

A mobilszolgáltatók által fizetett helyi iparûzési adóbevételt úgy szórná szét a települések között, hogy nem a telephelyük szerint kellene fizetniük, hanem az elõfizetõik számlázási címe szerint. A költségvetési bizottság pontosítja a családi járulékkedvezmény szabályait is. Eszerint, ha valakinek a járulékai terhére kell érvényesítenie a családi adókedvezményt, akkor elõször a 4 százalékos természetbeni egészségbiztosítási járulékból, azt követõen a 3 százalékos pénzbeli egészségbiztosítási járulékból, és ha ez sem elég, akkor a 10 százalékos nyugdíjjárulékból kell levonni a szükséges összeget.

Az egyik módosító emeli a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) pénzügyõreinek és kormánytisztviselõinek illetményét, az indoklás szerint azért, hogy elérje az idei évi bérminimum szintjét, és egyúttal biztosítsa a folyamatos elõmenetel lehetõségét. Egy javaslat szerint a jelentõs köztartozást tartósan felhalmozó vállalkozók gazdálkodását független könyvvizsgálónak kellene ellenõriznie, még akkor is, ha nem tartoznak ebbe a körbe.

Egy másik javaslat azt biztosítaná, hogy a tartós befektetések lekötési idõszakok alatt is „vándorolhassanak” a szolgáltatók között. Nem minõsül a lekötési idõszak megszakításának, ha valaki évente legfeljebb egyszer átviszi egy másik szolgáltatóhoz a tartós befektetését. Ezzel a lekötési idõszak alatt is választási lehetõséget biztosít a befektetõ részére, másrészt komoly versenyhelyzetet teremt a befektetési szolgáltatók és hitelintézetek számára a tartós befektetési szerzõdéssel rendelkezõ ügyfeleik körében.