Horovitz Tamás, a Debreceni Zsidó Hitközség elnöke a projekt hétfõi debreceni nyitórendezvényén elmondta: a több mint négyszázmillió forintos összegbõl 68 milliót használhat fel a magyar fél. Az 1910-ben épült Kápolnási utcai zsinagóga tetejének kicserélik a héjazatát, felújítják a csapadékvíz-elvezetõ rendszert, a külsõ homlokzatot és elvégzik a belsõ festést. A december 1-jén induló munkálatok határideje 2014. május 31.

A hitközség elnöke elmondta, hogy a hatszáz fõ befogadására alkalmas zsinagóga egyik különlegessége a nagy kupola a zsidó csillaggal, amely kiemelkedik a környezetébõl. A külsejében modern, szerkezeti felépítésében bizánci hatásokat tükrözõ templomot budapesti mûépítészek, a László-testvérek tervezték. Az épületet 2000-ben nyilvánították mûemlékké. Horovitz Tamás kiemelte, hogy a debreceni az ország második legnagyobb zsidó hitközsége, számos, a Debreceni Egyetemen tanuló izraeli diák is gyakorolja itt a vallását.

Papp László, Debrecen alpolgármestere a zsinagógában tartott projektnyitón elmondta: a városi zsidónegyed korábban elkezdett, félmilliárd forintos megújítási programjának az egyik állomása a Kápolnási utcai mûemléképület rekonstrukciója. Hozzátette: Debrecen hitéleti és kulturális örökségének megõrzését az önkormányzat is támogatja, amelyet a belvárosi zsidó negyed megújítása mellett a református kampusz fejlesztései, az ott folyó rekonstrukciós munkálatok is jelzik.

Felix Kappelmann, a Nagyváradi Zsidó Hitközség elnöke kifejtette: Nagyvárad nemcsak a nemzetiségek, hanem a vallási közösségek találkozásának városa is. A hitközségük által fenntartott mintegy húsz kulturális és sporttevékenységet folytató intézmény nyitva áll a multikulturális város és az odalátogatók elõtt is. A Körös partján álló nagyváradi Zion zsinagóga és a debreceni templom felújítására a Magyarország-Románia Határon Átnyúló Együttmûködési Programon nyertek pályázati forrást.