A hírlevél szerint abban az esetben, ha egy anya- illetve társvállalat jövedelmet (például ajándékrészvényt) juttat egy leány- illetve másik társvállalatnál dolgozó magánszemélynek (munkavállalónak, kiküldöttnek), a fogadó társaság kifizetõként lesz köteles eljárni az ilyen juttatásokkal kapcsolatban, amennyiben az adó megállapításához szükséges adatokkal rendelkezik. A törvény jelenleg lehetõségként ajánlja fel a magyar cégeknek a kifizetõként való eljárást.

A jelenlegi szabályozások szerint a harmadik országbeli kiküldöttek akkor mentesülnek a járulékfizetési kötelezettség alól, ha a magyarországi munkavégzésük idõtartama nem haladja meg a két évet. A javaslat a 2 évnél hosszabb kiküldetések esetén is mentességet biztosítana az egyéni járulékterhek megfizetése alól abban az esetben, ha a kiküldetés 2 éven túli meghosszabbítására elõre nem kalkulálható okból kerül sor.

A hosszabbítást keletkeztetõ körülménynek 1 év után kell bekövetkeznie, melyet a kiküldöttnek a körülmény keletkezésétõl számított 8 napon belül kell bejelentenie adóhatóság felé. A javaslat a 2 éves mentességi idõszak számításával kapcsolatosan külön rendelkezik a 2013. január 1-je elõtt megkezdett kiküldetésekre vonatkozóan, miszerint náluk a 2 évet 2013. január 1-jétõl kell számítani azzal, hogy leghamarabb 2015. január 1-jével keletkezik járulékfizetési kötelezettségük Magyarországon.

Módosulnak a külföldi pénznemben megszerzett jövedelmek átváltási szabályai is. Általánosságban kijelenthetõ, hogy az alkalmazandó árfolyamokat az adómegállapítási kötelezettség gyakoriságához kötik. Ha az adót havonta/negyedévente/évente kell megállapítani, a jövedelemszerzés hónapját megelõzõ hónap/negyedév utolsó hónap/az adóév utolsó hónap 15. napján érvényes MNB árfolyam lesz alkalmazandó.

Az elismert munkavállalói értékpapír-juttatási programoknál megszûnik a hatósági nyilvántartásba vételi kötelezettség. A kedvezõ adózású juttatási rendszer feltételeit illetõen új kitételként fogalmazzák meg, hogy a juttatás nem szolgálhat az egyéni munkateljesítmény elismerésére.

További változás, hogy 2014. január 1-jétõl a külföldiek által adott üzletpolitikai célú juttatás is kezelhetõ adómentesként bizonyos feltételek teljesülése esetén. A törvényjavaslat egyik - már sokszor idézett intézkedése szerint - a családokat érintõ adóalap-kedvezmény igénybe nem vett összegét a jövõ évtõl érvényesíteni lehet a nyugdíj- és az egészségbiztosítási járulékkal szemben is.

A munkaviszony megszûnése után, annak alapján juttatott jövedelmeket 2014-tõl szociális hozzájárulási adó terheli. Az egyes meghatározott-, illetve béren kívüli juttatásként, valamint adómentes juttatásként adható utalványok körébõl kizárják azokat, amelyeknél a visszaváltás lehetõsége biztosított. A munkáltatónak lehetõséget teremt a javaslat arra, hogy adómentesen hozzájáruljon a munkavállaló már fennálló lakáscélú hitelének törlesztéséhez.

Továbbá a pénzügyi intézmények által elengedett azon kölcsönösszegek is adómentes juttatássá válnak, melyeket nem biztosítottak ingatlanfedezettel, illetve nem kell kamatkedvezménybõl jövedelmet számolni azon kölcsönöknél, amelyek folyósítása a fizetésképtelen magánszemélyek fizetõképességének helyreállítását, megõrzését célozza.

A javaslat megszünteti a 14 százalékos egészségügyi hozzájárulás költségként való elszámolásának lehetõségét az ingatlan-bérbeadásnál. A javaslatban foglaltak szerint az egészségügyi szolgáltatási járulék mértéke az idei havi 6660 forintról jövõre 6810 forintra emelkedik - ismerteti a hírlevél.