„A rendeletben nem passzívház szerepel, hanem közel 0 energiafelhasználású épület építése. Ez egyrészt azt jelenti, hogy költségoptimális szinten kell a házakat megépíteni, másrészt legalább 25 százalékban megújuló energiaforrást kell alkalmazni” – magyarázta dr. Szaló Péter területrendezési, építésügyi és örökségvédelmi helyettes államtitkár a Kossuth Rádió G7 címû vasárnapi mûsorában.

Az energiatakarékosság és környezetvédelmi szempontok miatti építési engedélyek kiadásával kapcsolatban kifejtette: a kormányrendelet egy, a 2018-as és 2020-as idõpontnál korábbi határidõt is meghatároz, hiszen a költségoptimalizált módszertant már fokozatosan el kell érni, az alkalmazást egy évvel korábban el kell kezdeni. E szerint az egyes épületszerkezetekre szigorúbb határértékek vonatkoznak, amennyiben részleges felújításra kerül sor, illetve a rendelet meghatároz egy összértéket az épület egészére vagy a tömeg és felület arányában – mutatott rá a helyettes államtitkár.

Bármilyen épületbõl lehet passzívház

A passzívház egy olyan épület, amelynek a fûtési igénye fedezhetõ a szellõzõ levegõ utánfûtésével. Ha a passzívház elérte a 22 Celsius fokos hõmérsékletet, akkor azt a vastag hõszigetelése miatt stabilan tartja – mondta el a mûsorban Szekér László, az elsõ magyar passzívház tervezõje és készítõje

A passzívház szellõzése egy hõvisszanyerési rendszerrel történik, amely akár 95 százalékos hatékonysággal visszaszerzi a szellõzõlevegõ energiatartalmát – folytatta. A hõszigetelõ burok miatt a keletkezõ hõmennyiség (napsugár, a háztartási gépek energiája, az emberek hõje) a minimálisan elveszített hõt folyamatosan pótolja, így konstans szinten marad a ház hõmérséklete. A passzívházak egyik jellegzetességei a nyílászárók, ugyanis az energiaveszteség helyett energiatermelõként lépnek elõ – tette hozzá Szekér László.

Kérdésre reagálva a tervezõ hangsúlyozta, hogy bármilyen házból készíthetõ passzívház, bár a meglévõ épületeknél lazábbak a követelmények, hiszen nem feltétlenül lehet gazdaságosan elérni az eredményeket. Nyugat-Európában szigorúbban az alapelõírások, ott 0 és 5 százalék közé teszik a költségtöbbletet, Magyarországon ez 15 százalék – húzta alá.

Szekér László úgy vélte, a fenntartási költséggel kapcsolatban hosszú távon kell gondolkodni, a fenntartás a rezsiköltség tizede lesz. Magyarországon jelenleg százas nagyságrendben futnak a passzívház-projektek, minõsített épület pedig 20-25 darab van; a technológia a panellakások esetében is alkalmazható – emelte ki a házkészítõ.