"Az új alaptörvény alapján a védekezés lehetõségét kiszélesítette ugyan a jogalkotó, ám a vagyon és az emberi élet értékét nem teszi egyenlõvé" - mondta a Kossuth Rádiónak Dr. Kator Zoltán ügyvéd. Kifejtette: változás a korábbiakhoz képest, hogy nem azt vizsgálják elsõsorban, arányosan védekezett-e a sértett, hanem a jogalkotó - az ügyvéd szerint helyesen - megfordította a kérdést, és "azt mondta, hogy jogtalan támadás esetén legyen lehetõségem megvédeni magamat."

Az ügyvéd úgy folytatta: a jogos védelemnek két tényállása, esetköre van. Az egyik, amikor olyan védelmi mechanizmust építünk ki, amelynek célja, hogy egy fenyegetõ támadást esetén megvédjen. Ez az eszköz ugyanakkor nem lehet az emberi élet kioltására alkalmas - hangsúlyozta Dr. Kator Zoltán, hozzátéve: ez az elhárítási része a történetnek. "A másik tényállás a klasszikus jogos védelem, amit korábbról is ismer a büntetõjog, itt történt változás, hiszen egyes egyesetekben nincs is szükség arra, hogy az arányosságot vizsgálják" - magyarázta.

Az ügyvéd emlékeztetett: a Legfelsõbb Bíróság a bírói gyakorlat érdekében júliusban hozott egy büntetõ jogegységi határozatot. "Erre azért volt szükség, mert az új Büntetõ Törvénykönyv alapján nincs még büntetõ gyakorlata a bíróságoknak, ezért eligazítja azokat, segít a mérlegelésben, irányítja kicsit a bírói gyakorlatot" - jegyezte meg.

"A jogalkotó ebben példaként fel is sorol olyan eseteket, amikor a védekezõnek közvetlenül veszélyben forgott az élete, ezekben az esetekben fel sem merül az arányosság kérdése" - jelentette ki Dr. Kator Zoltán. Az ügyvéd úgy véli, a vácszentlászlói gazda esetében nem lehet szó jogos önvédelemrõl, hiszen az általa alkalmazott védekezési mechanizmus emberéletet követelt.