| Utolsó módosítás: 2013-11-18 10:37:01 |
|
Szeptember végén a bruttó hazai termék (GDP) 79,7 százalékára csökkent az államháztartás úgynevezett maastrichti adóssága és ezzel idén elõször ismét a 80 százalékos szint alá süllyedt - derül ki a Magyar Nemzeti Bank (MNB) hétfõn nyilvánosságra hozott adataiból.  A pénzügyi számlák elõzetes adatai szerint az államháztartás nettó finanszírozási képessége 2013 harmadik negyedévével záruló elmúlt egy évben a GDP -2,4 százalékát tette ki - jelentette a Magyar Nemzeti Bank. A pénzügyi számlák statisztikából az is kiderül, hogy az államháztartás bruttó, konszolidált, névértéken számított adóssága a GDP 79,7 százalékát érte el 2013 harmadik negyedévének végén. Az adósságot a harmadik negyedévben a nettó adósságtörlesztés 284 milliárd forinttal csökkentette, míg a forint árfolyamváltozása 123 milliárd forinttal növelte. Az elõzetes adatok szerint a háztartások nettó finanszírozási képessége 2013 harmadik negyedévével záruló elmúlt egy évben a GDP 5,2 százalékát érte el.
Az államadósságról
Az államadósság félévkor még 81,1%-on állt, vagyis a harmadik negyedévben 1,4%pontos volt a csökkenés. Emögött alapvetõen az áll, hogy a devizaadósság esetében a harmadik negyedévben nettó törlesztõ volt az állam, hiszen egyáltalán nem bocsátott ki ilyen kötvényt, viszont a lejáratokat rendben fizette, sõt, némi elõtörlesztést is végrehajtott az IMF-hitelen.
A legfrissebb adatok alapján most úgy tûnhet, hogy a tavaly év végi szint alatt van az államadósság, ez azonban valószínûleg még nem igaz. 2012 decemberében 79,8% volt az államadósság, ám ez a szám már az új GDP-módszertannal készült, ami a forintban kifejezett bruttó hazai terméket alaposan lejjebb húzta. (Ezért is emelkedett a mutató az elõzetes 79,3%-ról 79,8%-ra, errõl részletesebben itt lehet olvasni.)
Ugyanakkor az idei negyedéves GDP-adatokat még nem tudjuk az új módszertan szerint számolni, mert a KSH az így kalkulált negyedéves GDP-számokat majd csak decemberben teszi közzé (a fenti grafikon is még a régi módszertan szerinti idõsort mutatja). Nagyon valószínû, hogy a revízió a forintban kifejezett GDP-t most is lefelé módosítja, ami miatt a harmadik negyedéves államadósság-ráta újra 80% fölé ugrik majd.
Van azonban jó hír is: a fentiek ellenére az utóbbi idõben nõtt az esélye annak, hogy az idén mégis hajszálnyit csökkenõ államadósságot lássunk. Emlékezetes: az alacsony növekedés és az alacsony infláció miatt sokáig úgy tûnt, hogy amennyiben az idén kibocsátunk (a jövõ év elején lejáró adósság finanszírozására szolgáló) devizaalapú kötvényeket, akkor az adósságmutatónk 80% felett ragad. Ezen segíthetett volna, ha az állam az adósság egy részét visszavásárolja a likvid forrásaiból, vagyis a kincstári egységes számlán (kesz) lévõ pénzébõl. Csakhogy a kesz már amúgy is szépen apadt, így ez a lehetõség igencsak korlátos volt. Az esélyt most az teremti meg, hogy a kesz az újra meginduló EU-források miatt elkezdett szépen hízni. Vagyis most úgy áll a helyzet, hogy egy 2 milliárd eurós kötvénykibocsátás mellett is megvan az esély a (nagyon enyhén) csökkenõ adósságpályának, ha (1) az év vége elõtt a kesz-bõl állampapírokat vásárol vissza az állam, illetve (2) a forint árfolyama erõsödik kissé, és így a devizaadósság forintban kifejezve csökkenne.
A költségvetésrõl
Az utóbbi négy negyedévben összességében a GDP 2,4 százalékát tette ki az államháztartás finanszírozási igénye. Ez csak hajszálnyi emelkedést jelent a tavaly év végi szintrõl és így nagyon valószínû, hogy az idei költségvetési hiány is a 3%-os szint alatt marad.
A háztartások
A lakosság folytatta megtakarításai gyarapítását, amit elsõsorban a hitelezési aktivitás eltûnése magyaráz, a pénzügyi megtakarítások gyarapodása jóval kevésbé jellemzõ. A harmadik negyedévben mutatott 4,9%-os GDP-arányos finanszírozási képesség illeszkedik a 2009 óta jellemzõ trendbe. Az állami és a háztartási szektor együttes finanszírozási pozíciója továbbra is pozitív, vagyis a nemzetgazdaság ez alapján tartósan fizeti a külsõ adósságát. Egyelõre nem tudjuk, hogy harmadi9k nagy szereplõvel a vállalati szektorral mi történt a harmadik negyedévben, de az a legvalószínûbb, hogy a Növekedési Hitelprogram ellenére még mindig pozitív a finanszírozási képessége, ami a növekedési szempontok miatt sokkal kevésbé szívderítõ, mint a másik két szektor pozíciója.
Még nem érkezett hozzászólás ehhez a témához.
|
Kedvenc hírek
