Sir Suma Chakrabarti közelgõ látogatása kapcsán adott interjút magyar tudósítóknak a közép- és kelet-európai térség átalakulásának finanszírozására több mint két évtizede alakult bank londoni székhelyén, kijelentette: az EBRD-nek hosszú idõre visszanyúló tapasztalatai vannak a régió kis- és középvállalati szektorának fejlesztésében.

Hozzátette: a magyar pénzügyi szektorral kapcsolatban "sok befektetõ, akikkel találkozunk, felveti a kiszámíthatóság kérdését, így tájékozódni szeretnék arról, hogy milyen kiszámítható gazdaságpolitikai keretek várhatók" ebben a szektorban.

Az MTI kérdésére, hogy véleménye szerint az MNB növekedési hitelprogramja által hozzáférhetõvé tett olcsó pótlólagos likviditás nem szorítja-e ki az EBRD-t a magyar kis- és középvállalati támogatási programokból, a bankelnök kijelentette: az EBRD teljesen egyetért a magyar kormánnyal abban, hogy ez a vállalati szektor "a gazdaság gerince", és helyesnek tartja, hogy a kormány prioritásként kezeli a kis- és középvállalatok növekedésének támogatását.

Az, hogy az EBRD mint finanszírozási forrás kiszorul-e e támogatásokból, "attól függ, hogy mit akarunk tenni (...) ha a jegybank által a rendszerbe táplált likviditás elégséges finanszírozást tesz hozzáférhetõvé, akkor valószínûleg nem lenne sok értelme, ha mi is ugyanezt tennék". Lenne viszont értelme - és a tárgyalások erre is kitérnek majd - a segítség más formáinak, elsõsorban a kockázatmegosztás területén. Emellett az EBRD "meglehetõsen jó" a kis- és középvállalati kliensek és a finanszírozást nyújtó kereskedelmi bankok közötti kapcsolatfelvétel elõsegítésében - hangsúlyozta az EBRD elnöke.

Hozzátette: tárgyalásain felveti, hogy Magyarország kéri-e az EBRD-tõl a szektor közvetlen finanszírozásának növelése helyett e kapcsolatteremtési szolgáltatási tevékenység erõsítését.

Sir Suma az MNB két fronton zajló - a kamatcsökkentési ciklusban és a növekedési hitelprogramban megnyilvánuló - gazdaságösztönzõ tevékenységével kapcsolatban kijelentette: ez a modell ésszerûnek bizonyulhat. A világban sok gazdaságélénkítõ modellt alkalmaznak, és nem szabad mindig "reflexszerû reakcióval" egyetlen modellre kimondani, hogy az a hatékony - hangsúlyozta.

Az MTI kérdésére, miszerint magyarországi látogatása azt jelenti-e, hogy az EBRD hosszú távú további jelenlétet tervez a magyar gazdaságban, vagyis levette a napirendrõl a korábban meghirdetett régiós graduációs folyamatot, Sir Suma kijelentette: azzal a meggyõzõdéssel érkezett tavaly az EBRD-hez - és e meggyõzõdése azóta tovább erõsödött -, hogy "nem volt sok értelme annak", ahogy a graduációt, vagyis a 2004-ben EU-taggá vált, fejlettebb közép- és kelet-európai országoknak nyújtott EBRD-támogatás fokozatos leépítésérõl szóló elképzeléseket korábban kezelték. Ezek a gazdaságok ugyanis nagyon különböznek egymástól, így nem lehet egységes csoportnak tekinteni õket.

Az EBRD elnöke szerint az egyes térségi gazdaságokra vonatkozó országstratégia kialakításának folyamata keretében kell feltenni azt a kérdést, hogy az adott ország elérte-e az átalakulás olyan fokát, amikor már nincs szüksége EBRD-finanszírozásra.

Sir Suma Chakrabarti kiemelte, hogy az EBRD az idén hozzávetõleg 100 millió euró finanszírozást nyújt magyarországi programokra, ami jelentõs emelkedés a tavalyihoz képest.

A bank - amely a legnagyobb egyedi befektetõ jelenlegi mûködési országcsoportjában - 2006-ban jelentette be, hogy az addig EU-taggá lett nyolc közép-európai ország mindegyike várhatóan 2010-re "kiérik" a pénzintézetbõl, vagyis azután nem lesz már szükségük közvetlen EBRD-finanszírozásra.

A pénzügyi válság elhatalmasodása után, 2008-ban azonban az EBRD közölte, hogy a kialakult helyzetben leállítja a közép-európai EU-térségbõl akkor már elkezdõdött kivonulási folyamatot - Csehország 2007 óta nem részesül közvetlen EBRD-támogatásban -, sõt a bank jelentõsen növelte a régió finanszírozását. A mûködési terület támogatásának növeléséhez az EBRD ugyanakkor 50 százalékos tõkeemelést is kért a részvényes országoktól; ezt a Zágrábban megrendezett 2010-es éves közgyûlésen jóváhagyták.

A tõkeemelés révén - a bank akkori számításai szerint - az EBRD 2010-tõl 2015 végéig összesen több mint 50 milliárd euró új finanszírozást tud nyújtani a mûködési területéhez tartozó országoknak.

Az MTI kérdésére, hogy az "arab tavasz" politikai fordulatai óta bekövetkezett fejlemények ismeretében is helyes döntésnek tartja-e az érintett arab országok felvételét az EBRD mûködési területét alkotó országcsoportba, a bank elnöke kijelentette: változatlanul "abszolút korrektnek" tartja ezt a döntést, az idõközben - fõleg Egyiptomban - lezajlott belpolitikai történések ellenére is.

Hozzátette: személyesen is mindig arra emlékezteti az EBRD részvényeseit, hogy Kelet-Európában - az eredeti mûködési térségben - sem volt egyenes vonalú, zökkenõmentes a fejlõdés, és ugyanez érvényes bármely más térség átalakulási pályájára. Mindaz, ami például Egyiptomban vagy Tunéziában lezajlott a fordulatok óta, sok elemében hasonlít a kelet-európai térség átalakulási folyamatának egyes epizódjaira.

Az elnök szerint a befektetõk igénylik az EBRD jelenlétét ebben a régióban is, és a banknak erõteljes térségi finanszírozási programja van: az EBRD az elsõ évben 14 programra 400 millió euró folyósítását hagyta jóvá azoknak az arab országoknak, amelyekre kiterjesztette tevékenységét.