A törvényjavaslat ennek érdekében "progresszív szemléleten alapuló és az individualizált igényekhez igazodó Kockázatelemzési és Kezelési Rendszert" honosít meg a bv-ban, amely a jogalkotó reményei szerint elõsegíti a reintegrációs cél megvalósulását és a visszaesések számának csökkenését. A feladat végrehajtása érdekében a törvény létrehozza a Központi Kivizsgáló és Módszertani Intézet, amely "hatékonyan szolgálja az egyéniesítést mint a szabadságvesztés végrehajtását meghatározó alapértéket" - olvasható a javaslat indoklásában.

Az intézetben kell elhelyezni a másfél évnél hosszabb szabadságvesztésre ítélt személyt, ha várható szabadulásáig több mint egy év van hátra. Az elítélt az intézetben 30-60 napig tartózkodik. A javaslatban nagy szerepet kap az egyéniesítés, és a társadalomba való visszailleszkedés elõsegítése mellett az elítéltek hatékonyabb oktatása és foglalkoztatása, a szabadulás utáni jogkövetõ életmód kialakításához szükséges feltételek biztosítása, valamint az önellátó bv kialakítása.

Az elítélt szabadulásra felkészítését a várható idõpont elõtt egy évig terjedõ szabadságvesztés esetén két hónappal, tíz évnél hosszabb szabadságvesztés esetén két évvel kell megkezdeni. Azt az elítéltet, akit vétség miatt legfeljebb egy évig terjedõ szabadságvesztésre ítéltek, kérelmére társadalmi kötõdés programba kell helyezni, melynek célja a befogadó környezet biztosítása, a korábbi munkahelyre történõ visszahelyezés elõsegítése, és a lakhatás elõsegítése.

Az utógondozás célja, hogy az elítélt kérelmére szabadulása után segítséget nyújtson a társadalomba beilleszkedéshez legfeljebb egy éven keresztül. A javaslat részletesen szabályozza a munkáltatást, melynek szervezése során törekedni kell a bv önellátóvá és részben önfenntartóvá tételére. A sportrendezvények látogatásától való eltiltás végrehajtását a sportrendészeti nyilvántartás alapján a rendõrség ellenõrzi. A tizennegyedik életévét be nem töltött javítóintézeti fiatalkorúval szemben kizárólag korlátozott testi kényszer - lefogás, megfogás - alkalmazható.

A javaslat kimondja, hogy a bv-ben a jogkorlátozás során az adott cél elérésére alkalmas legenyhébb eszközt kell alkalmazni. Az elítélt közvetlenül fordulhat az alapvetõ jogok biztosához, valamint más jogvédõ szervezetekhez. A javaslat tartalmazza azt is, hogy az élet, a testi épség és az egészség elleni szándékos, ötévi vagy azt meghaladó szabadságvesztéssel büntetendõ bûncselekmények és a nemi élet szabadsága, nemi erkölcs elleni bûncselekmények sértettjét kérelmére értesíteni kell az elítélt végleges vagy feltételes szabadon bocsátásáról, büntetésének félbeszakításáról, szökésérõl.

Az ilyen kérelmet a büntetõ ügyben elsõ fokon eljárt bíróságnál kell benyújtani, a hatóságok pedig biztosítják, hogy a sértett adatai ne jussanak az elítélt tudomására. Pénzbüntetés halasztása és részletfizetése engedélyezhetõ, ha az elítélt valószínûsíti, hogy azonnali vagy egy összegben való megfizetése magának, vagy tartásra szoruló hozzátartozójának a büntetés célján túlmenõ jelentõs anyagi nehézséget okozna, és megalapozottan feltehetõ, hogy az elítélt a meghosszabbított határidõben fizetési kötelezettségének pontosan eleget tesz.

Az elítélt véleményének nyilvánosságra hozatala számos okból korlátozható például a bûnözõ életmód népszerûsítésének, vagy a bûncselekménnyel kapcsolatos vélemény nyilvánosságra hozatalából eredõ vagyoni elõnynek a megakadályozása érdekében. Errõl a bv országos parancsnoka dönt indokolt határozatban. Ha szülésre szabadságvesztés végrehajtása alatt kerül sor, és az együttes elhelyezést kizáró ok nem áll fenn, a gyermeket egy éves koráig az anyjával együtt kell elhelyezni. A dolgozó elítélt munkadíjából köteles a tartására fordított költséghez hozzájárulni, abból a hozzájárulás összegét és a szabadulás idejére tartalékolandó összeget közvetlenül le kell vonni.

A tartási költségekhez való hozzájárulás összegét az országos parancsnok határozza meg, az elítélt keresményének és rendszeres pénzellátásának egy részét a szabadulása idejére kell tartalékolni. A tartalékolás évente meghatározott összege a fogvatartás elsõ négy évében a havi alapmunkadíj fele, ezt meghaladó tartamú fogvatartás esetén évente a havi alapmunkadíj negyede százaléka. A munkáltatásban részt nem vevõ elítélt a tartására fordított költségekhez – ha azt a fogva tartó bv intézethez folyósítják – valamely rendszeres pénzellátásából, illetve szabadon felhasználható letéti pénzébõl járul hozzá, azokból a hozzájárulás összegét és a szabadulás idejére tartalékolandó összeget közvetlenül le kell vonni.

Az elítélt köteles saját ruhája tisztíttatásának díját és a tisztálkodási felszerelés költségét megtéríteni, továbbá a többletszolgáltatások igénybevételét megtéríteni, így különösen a kondicionáló terem, hûtõszekrény, vízmelegítõ használati díját. Az elítéltek intézeten kívüli mozgásának nyomon követése érdekében elektronikus távfelügyeleti eszköz alkalmazható foglalkoztatása, egészségügyi kezelése, hozzátartozója meglátogatása, temetése, vagy csoportos kimaradás esetén.