A fejes káposzta egy nagyon jóízû C-vitaminforrás. Ez a növény 4 ezer éve szolgálja az embert, hogy megszabaduljon bármilyen betegségtõl, amit a C-vitamin hiánya okozhat – jelentette ki Dr. Füstös Zsuzsanna, a Corvinus Egyetem tanára a Kossuth Rádió Szombat reggel címû mûsorában.

A fejes káposzta egy európai növény, a Földközi-tenger vidékérõl származik, szinte egész évben rendelkezésre áll, most van belõle a legtöbb, hiszen most van a betakarítás ideje. Hidegtûrõ növény, egészen mínusz 4 fokig kinn tartható a kertben.

C-vitamintartalma viszonylag magas: 25-60 mg. Ez azt jelenti, hogy 20-30 dkg káposztával fedezhetjük a napi c-vitaminszükségletünket.

A savanyú káposzta C-vitamintartalma sokszor magasabb, mint a nyers káposztáé. A fõzés során a C-vitamintartalom jelentõsen csökken, de még így is maradhat benne mintegy 30 százalék.

A fejes káposzta egy komplett étel: ha csak ezt esszük, akkor is hozzájutunk mindenhez, amire a szervezetünknek szüksége van.  Tartalmaz 3-4 százalék szénhidrátot, ezért is lehet savanyítani, hiszen így alkalmas arra, hogy erjedjen.

A többi levélzöldséghez viszonyítva viszonylag magas a fehérjetartalma. Vitaminban pedig nagyon gazdag: van benne A, B, C és U-vitamin. Utóbbi a gyomorfekély gyógyszere, de ha rendszeresen fogyasztunk káposztát, ez a betegség is elkerül bennünket.

A kelkáposzta kései utódja a fejes káposztának. Ez körülbelül ezer éve született a francia-olasz határ vidékén: a vad káposztából nemesítették. Vannak áttelelõ változatai is: mondják is, hogy a kelkáposzta téli herceg a zöldségek között. Egész évben frissen szedhetõ a kertbõl.