A monetáris tanács immár sorban a tizenhatodik alkalommal csökkentette a jegybanki alapkamatot. Az elõzõ három hónapban, augusztusban, szeptemberben és októberben is 20 bázisponttal csökkent a kamat, miután 2012 augusztusa óta 25 bázispontos volt a vágás mértéke minden hónapban. A kamatszint kevesebb mint a felére csökkent azóta, hogy 2012 augusztusában enyhítési ciklusba kezdett a jegybank, akkor 7,0 százalékon állt az irányadó ráta.

Monetáris tanács: sor kerülhet még óvatos lazításra

A Magyar Nemzeti Bank (MNB) Monetáris Tanácsa úgy látja, hogy az inflációs és reálgazdasági kilátások alapján, az ország kockázati megítélésének figyelembevételével sor kerülhet még óvatos kamatcsökkentésre - olvasható a tanács keddi, a kamatdöntõ ülést követõen kiadott közleményében.

Az MNB Monetáris Tanácsa az elemzõi várakozásoknak megfelelõen 20 bázisponttal 3,20 százalékra csökkentette a jegybanki alapkamatot. A testület megítélése szerint a magyar gazdaságot számottevõ kihasználatlan kapacitás jellemzi, az inflációs nyomás tartósan mérsékelt maradhat. A 3 százalékos inflációs cél középtávú elérése további monetáris lazítás irányába mutat. A globális pénzügyi környezet változékonyan alakul, a monetáris politika mozgásterét az ország kockázati megítélésének tartós és érdemi elmozdulása befolyásolhatja - áll a dokumentumban.

A közleményben kitérnek arra, hogy az idén folytatódik a magyar gazdaság bõvülése, amit jövõre további élénkülés követhet. Az erõsödõ gazdasági aktivitás mellett a kibocsátás továbbra is elmarad potenciális szintjétõl, miközben a magas, de csökkenõ tendenciájú munkanélküliség meghaladja a strukturális tényezõk által meghatározott hosszú távú szintjét.  A monetáris tanács a fokozatosan élénkülõ külsõ konjunktúra mellett a gyenge belsõ keresleti környezet fennmaradására számít, aminek következtében az inflációs nyomás középtávon is mérsékelt maradhat.

Az infláció októberben tovább mérséklõdött, amit az üzemanyagárak csökkenése mellett fõként az élelmiszer- és a szabályozott árak alakulása magyaráz. A középtávú kilátásokat megragadó inflációs alapfolyamat mutatók érdemben nem változtak az elõzõ hónapokhoz képest, az év eleje óta megfigyelhetõ alacsony dinamika a gyenge belsõ kereslet és a külsõ környezet dezinflációs hatását tükrözi.

A visszafogott béremelkedés arra utal, hogy a vállalatok termelési költségeik emelkedéséhez erõteljesebben alkalmazkodnak a munkapiacon keresztül, a fogyasztói árakon keresztüli áthárítás korlátozott és fokozatos lehet. Az alacsony inflációs környezet erõsítheti az inflációs várakozások horgonyzottságát, így az inflációs nyomás középtávon is mérsékelt maradhat.  A monetáris politika ebben a környezetben laza monetáris kondíciókkal segítheti az inflációs cél középtávú elérését - olvasható a közleményben.

A jegybanki közlés szerint a harmadik negyedéves elõzetes GDP-adat a növekedési kilátások folyamatos javulására utal. A következõ negyedévekben a gazdasági növekedés további fokozatos élénkülése várható, amihez mind az export, mind pedig a belsõ keresleti tételek hozzájárulhatnak. A belsõ kereslet javulása a folytatódó mérlegalkalmazkodás és a háztartások óvatossága miatt fokozatos lehet. Az export bõvülése a külsõ kereslet élénkülése mellett folytatódhat, amiben érdemi javulás az idei év végétõl várható.

A nemzetközi befektetõi hangulat a meghatározó jegybankok nem konvencionális eszközeinek jövõjével kapcsolatos bizonytalanság következtében változékonyan alakult, miközben Magyarország kockázati megítélése az elmúlt hónapban a fejlõdõ piaci tõkekivonás újabb hullámával egyidejûleg enyhén romlott.

A monetáris tanács értékelése szerint a nemzetközi pénzügyi környezet összességében támogató maradt, azonban a globális pénzpiaci hangulat változékonysága továbbra is kockázatot jelent, ami az óvatos monetáris politika fenntartását indokolja - olvasható a monetáris testület közleményében. Az alapkamat mértékérõl szóló, szerdán hatályba lépõ MNB-rendeletet a bukaresti Kelet-Közép-Európa-Kína csúcstalálkozón tartózkodó Matolcsy György jegybankelnök helyett Balog Ádám alelnök jegyzi.