A 2013-as költségvetési folyamatok a korábban gondoltnál kissé kedvezõbben alakultak, a sokszori évközi korrekció nyomán végük sikerül 2013-ban is 3 százalék alatt tartani a deficitet. A külsõ egyensúly 2013-ban tovább javult: a folyó fizetési mérleg aktívuma és az EU-támogatások emelkedtek, a külsõ finanszírozási igény a GDP 3,6 százalékáról 4,5 százalékra nõtt.

Banai Péter Benõ költségvetésért felelõs helyettes államtitkár a Ma reggelben azt hangsúlyozta: a kedvezõ tényadatok, többek közt a novemberi központi többletmérték nyomán a nemzetközi szervezetek (Európai Bizottság, IMF, hitelminõsítõk, nemzetközi elemzõk) kedvezõ irányban módosították elõrejelzéseiket az államháztartási hiányt és a gazdasági növekedést illetõen is, széles konszenzus van abban, hogy kedvezõek a folyamatok.

Kiemelte azt is: a nemzetközi példákkal szemben az alacsony áht-hiány Magyarországon rendkívül alacsony inflációval párosul, az államháztartás elbírja a rezsicsökkentéssel vagy más lépésekkel alacsonyan tartott pénzromlási ütemet, amit a lakosság a pénz vásárlóértékének megõrzésében észlel. A költségvetésnek persze alacsonyabb bevételt hoz, de – emelte ki újra a helyettes államtitkár – ma Magyarországon nincs rá szükség, hogy a kormány az inflációval tegye helyre az államháztartást.

A rezsicsökkentés hatására decembere 0,3-0,4 százalékos, az év egészére peidg 2 százaléknál kisebb inflációt várnak a szakértõk, és ami még fontosabb, az alacsony ütem tartós is maradhat – hangsúlyozta a költségvetési szakértõ. A javuló adatokhoz persze az exportvezérelt, nyitott magyar gazdaságnak szüksége van a nemzetközi környezet javulására, a külsõ partnerek javuló teljesítményére is, mert az automatikusan húz magával bennünket - tette hozzá. 

A költségvetési szakértõ utalt rá: jelenleg a 28 uniós tagországból 17 áll túlzottdeficit-eljárás alatt, miközben Magyarország ki tudott lépni ebbõl a folyamatból. Azaz, míg az EU országai általában növelték hiányukat a kedvezõtlen gazdasági helyzetben, Magyarország kitört ebbõl a körbõl, alacsonyan tartja a hiányát, az uniós átlaggal szemben a magyar államadósság csökken, ami pedig nagyon erõs befektetõi bizalmat generál.

Mindez pedig a mindannyiunk által finanszírozott kamatkiadások csökkenését hozza magával, és olyan megtakarításokat eredményezhet, amelyek fedezetül szolgálhatnak a kamatkiadásoknak. Az eddigi lépések meghozták tehát eredményüket, a nemzetközi befektetõk is elismerik, hogy stabil a magyar államháztartás finanszírozása, kevesebbet kell az adósságra költeni, és ezt a pénzt többek közt a családok támogatására lehet fordítani - hangoztatta a Ma reggelben a költségvetésért felelõs helyettes államtitkár.