A Kúria polgári kollégiumának hétfõi jogegységi határozata szerint nem ütközik jogszabályba, sem jó erkölcsbe, nem uzsorás és nem színlelt szerzõdés a devizaalapú kölcsönszerzõdés.

Török Bálint, a Buda-Cash Brókerház elemzõje az MTI kérdésére elmondta: a Kúria határozatával a legrosszabb forgatókönyv veszélye elhárult. A Kúria nem tartotta érvénytelennek a devizaalapú szerzõdéseket, ami a bankok veszteségén túl az egész pénzügyi rendszert megbolygatta volna, és súlyos következményekkel járt volna a gazdaságra. A szakember szerint a hétfõi döntés alapvetõ kérdéseket lezárt, az elemzõ ezek közé sorolta például azt, hogy a szerzõdés nem ütközik jogszabályba, illetve hogy létezik devizaalapú szerzõdés.

Török Bálint ugyanakkor felhívta a figyelmet arra: vannak fontos részletkérdések, amelyeket nem zárt le ez a döntés, például az árfolyamrés alkalmazásának jogszerûségét, valamint az egyoldalú szerzõdésmódosítások ügyét. Ezek összességében több tíz-, illetve százmilliárd forintot is jelenthetnek, így a kérdés nem rendezõdött véglegesen - hangsúlyozta.

Kuti Ákos, az Equilor Befektetési Zrt. vezetõ elemzõje szerint a piaci szereplõk tekintélyes része számolt azzal, hogy a devizahitelek kapcsán a bankoknak a markáns veszteségeket kell leírni, és az a várakozás gyengítette a forintot az elmúlt hónapokban. A mostani döntés alapján úgy tûnik, hogy a bankok eddig leírt veszteségei nem nõnek jelentõsen tovább, ezzel a forintra nehezedõ nyomás csökken - közölte. Ezért Kuti Ákos arra számít, hogy jelentõs forinterõsödés kezdõdhet.

Az elemzõ rámutatott ugyanakkor, hogy a Kúria határozata enyhíti ugyan a piaci feszültséget, de önmagában ettõl a döntéstõl a hitelminõsítõk még nem fogják felminõsíteni Magyarországot. Kiemelte: a kép még nem tiszta teljesen. Az egyoldalú szerzõdésmódosítások és az árfolyamrés ügye még nincs rendezve, érdemi kapaszkodó ezekben a kérdésekben várhatóan március-április körül születhet.