A Zsanett-ügyben hétfõn az utolsó szó jogán beszélhet az 5 megvádolt rendõr, majd ítéletet hirdet a Fõvárosi Bíróság.

10,21 Zsanett-ügy: felmentették a rendõröket
A bíróság elsõ fokon felmentette az összes vádlottat a Zsanett-perben. Zsanettnak 900 ezer forintos perköltséget is fizetnie kell. Elõzõleg az ügy rendõr vádlottjai ártatlannak vallották magukat hétfõn a Fõvárosi Bíróságon, amikor az utolsó szó jogán beszéltek.

A Zsanett-ügy öt rendõr vádlottját elsõ fokon felmentette a szemérem elleni erõszak, a személyi szabadság megsértése, a zsarolás és a vesztegetés vádja alól hétfõn a Fõvárosi Bíróság. A pótmagánvádló csaknem 1 millió forint eljárási költséget köteles megfizetni. Az ítélet nem jogerõs.

A politikai közéletben és az egész közvéleményben egyaránt rendkívül heves indulatokat váltott ki az, hogy 2007. május 4-én hajnalban rendõrök állítólag megerõszakoltak egy 21 éves fiatal lányt Budapest belvárosában. Az eset után több magas rangú rendõrségi vezetõ távozott posztjáról. Mivel a hatóságok nem látták az igen súlyos vádakat bizonyíthatónak, a sértett úgynevezett pótmagánvádas eljárást kezdeményezett.

A Fõvárosi Bíróság az öt rendõr vádlottat bûncselekmény hiányában mentette fel a személyi szabadság megsértése és a szemérem elleni erõszak vádja alól, a zsarolás és a vesztegetés vádja alól viszont bizonyítottság hiányában mentették fel a vádlottakat.

Az ítélet szóbeli indoklásakor Nyilas Levente bíró kiemelte, hogy a tanúk legnagyobb részétõl - úgymond - semmilyen érdemi információ nem származott. A térfigyelõ kamerák felvételei és a telefonhívások híváslistái alapján legfeljebb 6 perce lehetett volna a vádlottaknak az állítólagos erõszakoskodásra az utazással együtt, de a bíróság a bizonyítási kísérlet során úgy tapasztalta, hogy mindehhez több mint 10 perc kellett volna. Tehát a bíróság szerint nem történhetett volna meg az, hogy Zsanettet elvitték, és megerõszakolták 2007. május 4-én hajnalban. Az sem volt a bíróság szerint bizonyítható, hogy a vádlottak mondtak-e olyasmit, ami zsarolásnak tekinthetõ. Nyilas Levente úgy összegezte a bíróság meggyõzõdését, hogy "Zsanett nem mindenben mondott igazat, de a vádlottak sem mondtak el mindent". A bíróság csak annyit látott bizonyítottnak, hogy Zsanettet a rendõrök hazakísérték, de azt, hogy adott-e nekik a lány pénzt, a bíróság nem állapíthatta meg.

Az ítélet nem jogerõs, mert a pótmagánvádló, illetve jogi képviselõje fellebbezést jelentett be, az ítélet hatályon kívül helyezését, illetve bûncselekmény megállapítását és büntetés kiszabását szeretné elérni. Két vádlott 3 napi gondolkodási idõt kért, 3 vádlott pedig tudomásul vette az ítéletet.



9,17 Zsanett-per: a rendõrök ártatlannak vallották magukat
A Zsanett-per rendõr vádlottjai ártatlannak vallották magukat hétfõn a Fõvárosi Bíróságon, amikor az utolsó szó jogán beszéltek. Ítélethirdetés 10 órakor várható.


A közéletben és az egész közvéleményben is rendkívül heves indulatokat váltott ki, hogy 2007. május 4-én hajnalban rendõrök állítólag megerõszakoltak egy 21 éves fiatal lányt Budapest belvárosában.

Az eset után több magasrangú rendõrségi vezetõ távozott posztjáról. Miután a hatóságok nem látták a súlyos vádakat bizonyíthatóknak, a sértett, Zsanett, úgynevezett pótmagánvádas eljárást kezdeményezett.
A bíróság a pótmagánvádló vádindítványa alapján folytatta le a büntetõ eljárást 5 rendõr ellen, erõszakos közösülés, személyi szabadság megsértése, zsarolás és vesztegetés miatt.

A bíróság 15 tárgyalási napot tartott az ügyben; számtalan tanú és szakértõ meghallgatása mellett, pszichológus szakértõket is meghallgattak. Született olyan szakvélemény, amely szerint Zsanett minden bizonnyal igazat mondott, de készült olyan szakvélemény is amely ezzel ellentétes és azt állítja Zsanett nem mondott igazat.

A pótmagánvádló, illetve jogi képviselõje, szabadságvesztés kiszabását indítványozta perbeszédében, a vádlottak védõi viszont védenceik bûncselekmény hiányában történõ felmentését kérik.