Emellett egy bizottság tárgyalja majd a választójogi törvényt, itt dolgozzák ki jövõ év végégig a részleteket. Az ellenzék azt kifogásolja, hogy a hamarabb szavaznak majd a kisebb parlamentrõl, mint hogy az errõl szóló bizottság megkezdené mûködését.

Szavazás néhány hete. A Fidesz javaslata szerint négy év múlva már más lenne a választási rendszer. A Fidesz azt szeretné, hogy kevesebb képviselõ üljön az Országgyûlésben.

„Régi adósságunk a 200 fõs parlament” – mondta Navracsics Tibor, közigazgatási és igazságügyi miniszter jelölt.

Így ez már szerepel az alkotmány tervezett módosításában is. De a Fidesz javaslata szerint egy úgynevezett paritásos albizottságban a többi párttal tovább dolgoznának a részleteken.

„Van egy albizottság, paritásos albizottság, amely megnyitja annak a lehetõségét, hogy az egyébként az Országgyûlésben mindösszesen 1/3-ot elérõ ellenzéki pártok részt vehessenek a törvényalkotásban, érvényesíthessék a szempontjaikat” – mondta Navracsics Tibor.

A Jobbik az alkotmánymódosítás visszavonását kéri. Az MSZP nem érti, hogy miért azután kezdõdik az egyeztetés, hogy a Parlament szavazott már az alkotmánymódosításról.

„Miért kell az alkotmánymódosításról szóló javaslatot benyújtani. Mi van, ha olyan rendszert alakítana ki ez a bizottság, ami 190 fõs, és mi van, ha 210 fõs parlamentet hozna létre” – mondta Bárándy Gergely, MSZP-s képviselõ.

Az LMP szerint a bizottság szép gesztus a Fidesztõl, de szerintük is fordított sorrend kellene.

„Egyszerûen logikátlannak tartjuk azt, hogy az alkotmány szövegébe úgy kerül be egy szám, hogy a paritásos bizottság csak most kezd el mûködni” – mondta Schiffer András, az LMP frakcióvezetõje

A Fidesz ugyanakkor azzal érvel, hogy az alkotmánymódosítás 200 fõs parlamentre vonatkozó része akkor lép életbe, ha a parlament a választójogi törvényt elfogadta.

A bizottság 2011. június 30-ig dolgozhat a jogszabályon. A Fidesz jövõ év december 31-ig fogadná el a választójogi törvényt.