Az euróval szemben viszonylag stabil volt a forintárfolyam az elmúlt napokban, a svájci frankkal szemben azonban komoly gyengülést mutatott a magyar deviza, a csütörtök délutáni 208 forintos kurzusnál több mint egy éve jegyeztek fel magasabbat. A devizahitelesek többségét ez kedvezõtlenül érinti, hiszen az alacsony frankkamatok sok hitelfelvevõt csábítottak el az elmúlt években a svájci pénzben jegyzett kölcsönökhöz.

A Magyar Nemzeti Bank (MNB) havi statisztikái alapján a legtöbben 155 forintos frankárfolyam mellett vették fel a frankhitelüket, legyen szó szabad felhasználású, vagy lakáscélú hitelrõl. Az õ esetükben a frankárfolyam elmozdulása havonta több tízezer forintot is jelenthet, a havi törlesztõjük ugyanis több mint harmadával magasabb most, mint akkor, amikor felvették a kölcsönt.

Az árfolyam emelkedésének egyértelmûen nemzetközi, illetve svájci okai vannak. A svájci pénz a befektetõk szemében tradicionálisan a biztonságot jelenti, ezért a mostanihoz hasonló bizonytalan piaci hangulatban sok tõke ömlik svájci befektetésekbe, amit csak erõsített, hogy a svájci jegybank néhány napja közölte: amíg az alpesi gazdaságban nincs deflációs, azaz árcsökkenési veszély, addig nem próbálja megakadályozni a frank erõsödését. Ezzel a svájci jegybankárok gyakorlatilag magára hagyták az addig beavatkozásokkal segített devizapiacot, a biztos befektetési terepre vágyók pedig rárontottak a frankra, ezzel soha nem látott szintre erõsítve azt az euróval szemben.

Harmadával nagyobb részlet

A biztonságos befektetések keresése és a svájci jegybank megváltozott politikája a magyar devizahitelesek mindennapjain is nyomot hagynak. Ez egy 2006-ban, az egyik takarékszövetkezetnél felvett, svájci frank alapú, 2,5 millió forintos hitelénél azt jelenti, hogy a hitelfelvételkor fizetettnél most csaknem 10 ezer forinttal kell többet fizetni havonta.

A fenti hitel után februárban még 21 024 forintot fizetett egyik olvasónk, a törlesztõrészlet 2008 augusztusára még alacsonyabb értéket, 20 377 forintot ért el. Erre az idõszakra esett a forint szárnyalása, a frank árfolyama akkor csak 146 forint volt. A válság kitörésével aztán majdnem megduplázódott a törlesztõrészlet (2009 márciusában 38 448 forintot kellett fizetni), igaz, ebben a jegybanki kamatemelés is szerepet játszott. Egy évvel késõbb, 2010 márciusában 30 393 forint volt a havi törlesztés, a mostani árfolyamszintbõl pedig az következik, hogy nagyjából 30 ezer forintot kell postára adni a következõ törlesztéskor - szemben a négy évvel ezelõtti, alig több mint 20 ezer forinttal.

Mégsem fogy a tõke

A frank szárnyalásának nem csak az lehet a következménye, hogy a következõ hónapokban sokkal többet kell fizetni, mint amivel a hitelfelvételkor kalkuláltak az adósok, hanem akár az is, hogy többéves törlesztés után még magasabb is a tartozásuk, mint a hitelfelvételkor.

Egy három évvel ezelõtt, 12 millió forintos lakásra felvett tartozás (ez körülbelül 80 ezer svájci frankot jelentett akkor) mára körülbelül 15,5 millió forintra hízott, pedig a kölcsönt felvevõ olvasónk 4 ezer frankot már visszafizetett hiteltõkéjébõl.

A törlesztõrészlet ebben az esetben is rengeteget változott: 2008 márciusában 80 860 forintot törlesztett olvasónk (a frank ekkor 165 forint körül ingadozott), ami a nyári forinterõsödés alatt több mint tízezer forinttal mérséklõdött (augusztus: 68 596 forint, a frank ekkor 145 forint alatt is járt). A válság elmélyülésével és a forint gyengülésével 2009 márciusára 113 393 forintra hízott a havi törlesztés, ami nagyrészt a 215 forintig felszökõ frank számlájára írható. A csütörtöki árfolyamból 110 ezer forint körüli törlesztõrészlet adódna, ami mintegy 40 ezer forinttal nagyobb a kezdõértéknél.

Kapós volt a frankhitel

A Magyar Nemzeti Bank adatai szerint a legtöbb szabad felhasználású és lakáshitelt 150 és 160 forint közötti frankárfolyam mellett vették fel: elõbbire több mint 1000 milliárd forint értékben kötöttek hitelszerzõdést a háztartások, míg lakásra 1100 milliárd értékben. A 160 és 170 forint közötti sávban 490 milliárd, illetve 616 milliárd forint ez az összeg, a 170-180 forintos intervallumban közel 220 milliárd és 283 milliárd forint összegben kötött hitelszerzõdést a lakosság.

Az utóbbi öt évben a legalacsonyabb, 143,28 forintos havi átlagos svájcifrank-árfolyamot 2008 júliusában jegyezte fel az MNB, a legmagasabb kurzust pedig tavaly márciusban, akkor 202 forint volt az átlag, de volt már 215 forint is egy frank ára.

A júniusi adatok még nem állnak rendelkezésre, de eddig az átlagos árfolyam szintén 202 forint, ami a legalacsonyabb (143 forintos) árfolyamnál 40 százalékkal magasabb, a legtöbb hitel felvételekor érvényes 150-160 forintos sávhoz képest pedig 26-34 százalékos növekedést jelent. Ha az idõközben bekövetkezett kamatváltozásoktól és kamatfixálásoktól eltekintünk, akkor ennyivel magasabb lett a hiteltörlesztés összege is a kezdetekhez viszonyítva, az árfolyamból adódó változásokat a bankok ugyanis automatikusan érvényesítik a havi törlesztõcsekkeken.