A kilakoltatási eljárást a bírósági végrehajtásról szóló törvény szabályozza, a kilakoltatás alóli ideiglenes mentesülést a törvény biztosítja a téli hónapokra.

A törvényben szabályozott kilakoltatási moratórium azokra a természetes személyekre vonatkozik, akiknek lakóingatlanukat kellene elhagyniuk a kilakoltatás miatt, és a lakásban való ideiglenes bennmaradásuk másoknak a lakhatáshoz való ugyanilyen jogát nem sérti.

A törvényjavaslat rendelkezéseit a folyamatban lévõ végrehajtási eljárásokban is alkalmazni kellene, ha még nem történt meg a kilakoltatás. Ha a törvény hatálybalépésének idõpontjára a bíróság már elrendelte a lakás rendõrség közremûködésével történõ kiürítését és a megküldte a végrehajtó részére az errõl szóló végzést, úgy a végrehajtónak haladéktalanul, a törvény hatálybalépését követõ naptól el kell halasztania a kilakoltatást a következõ év március 1-ig.

Az indoklás szerint a törvényjavaslat célja, hogy a ténylegesen kilakoltatással fenyegetett adósok, akik lakhatásukról nem tudnak gondoskodni, ideiglenes haladékot kapjanak a lakásuk kiürítésére.

Mint írják, a kilakoltatások nemcsak az adósok számára eredményeznek súlyos társadalmi problémákat, de az állam által fenntartott szociális intézmények kiadásait is jelentõsen megnövelik; ezek megelõzése okán hirdette meg a kormány a kilakoltatási moratórium 2011. március elsejéig történõ meghosszabbítását.

Kiemelik azt is: a javasolt megoldás átmeneti jellegû szabályozás, ugyanis a kilakoltatási moratórium meghosszabbításának célja egy ideiglenes beavatkozás a követelések érvényesítésének rendjébe, melyet a pénzügyi-gazdasági válság - mint rendkívüli körülmény - tett szükségessé. A törvény a kihirdetését követõ napon lépne hatályba.

A Fidesz-KDNP kormány június 10-én jelentette meg azon rendeletét, melyben 2010. december 31-ig hosszabbította meg a kilakoltatási moratóriumot. A Bajnai-kormány tavaly a téli idõszakra szóló törvénymódosításban már a döntött a moratóriumról, melyet késõbb április 15-éig meghosszabbított.