| Utolsó módosítás: 2010-09-17 16:51:49 |
|
Tízéves mélypontjára, az ezredfordulós szintre süllyedt vissza az építõipari termelés Magyarországon. A lefelé tartó trendet a ma megjelent júniusi adat is megerõsíti, egyben rávilágít, hogy a második negyedéves gyenge GDP-eredményünkben fontos szerepet játszik az ágazat mélyrepülése. Júniusban az építõipari termelés volumene 2,3 százalékkal elmaradt az elõzõ havi szinttõl, így tovább folytatódott az ágazat lejtmenete. Az idei az ötödik egymást követõ év lesz, amelyikben a szektor zsugorodást mutat, az elsõ fél évben a termelés csaknem 14 százalékkal maradt el a 2009 hasonló idõszakában mért teljesítménytõl.
Azoknak, akik a 12 havi változást szeretik figyelni még nagyobb lehet a sokkhatás, hiszen júniusban közel 20 százalékos a visszaesés a KSH számai szerint. Ebben szerepet játszik az is, hogy tavaly a szektor sok teljesítményt mutatott ki júniusban, hogy a júliusi áfa-emelést még megússza - így a viszonyítási alap meglehetõsen magas lett. (Ugyanezen hatás ellentétére számíthatunk majd a júliusi adatban.)
A bázishatások cifraságait elkerülhetjük, ha inkább az alábbi ábrát nézzük:
Ahogy látható, az építõipar az ezredforduló közeli teljesítményre tornázta magát vissza. Ennek több oka van: egyrészt az állami túlköltekezés megszûntével elapadtak a költségvetési megrendelések, másrészt a 2006-2007-es kiigazítás jövedelemcsökkentõ hatása durva sokkot okozott a lakáspiacon, harmadrészt a pénzügyi válság tovább apasztotta a keresleti és kínálati oldal forrásait. Tisztán látszik, hogy mindezzel szemben a bõvülõ EU-források élénkítõ hatása elenyészõ.
A gyenge eredményre számítani lehetett, hiszen a KSH már a második negyedéves, a várakozásoktól némileg elmaradó GDP-adat kapcsán is jelezte, hogy a visszaesésben szerepet játszik az építõipar teljesítménye is. A termelés egy negyedév alatt 3-4 százalékkal csökkenhetett.
Az ágazat mély recesszióját okozó hatások egy része gyengülhet, mások viszont tartósak lehetnek. A válság elõtti forrásbõség vélhetõen nem jön vissza még egy ideig, ráadásul a bankok romló portfóliója miatt a hitelezési tevékenység is gyenge maradhat. A jelzálogalapú devizahitelek maradékára mért csapás (a teljes tiltás) további kisebb keresletcsökkenést jelenthet majd. Ehhez képest a rendelési adatok elsõ pillantásra egész elfogadhatónak tûnnek: az új szerzõdések volumene 4,2%-kal magasabb volt az elõzõ évinél. Ezen belül az épületek építésére 3,1%-kal kisebb, az egyéb építmények építésére 12,4%-kal nagyobb volumenû új szerzõdést kötöttek. Ezekeben a számokban azonban szerepet játszik, hogy a bázisidõszakot a pénzügyi válság mélypontja jelenti, ehhez képest a minimális növekedés nem nagy eredmény.
Hasonlóképpen fogalmazhatunk akkor is, ha a hó végi szerzõdésállomány 6%-os volumenbõvülését tekintjük. Ez ugyanis még mindig azt jelenti, hogy a rendelésállomány a 2007-es nagy zuhanás alatti szinten van.
Még nem érkezett hozzászólás ehhez a témához.
|
Kedvenc hírek
