Múlt pénteken a kormány benyújtotta a parlamentnek a válságkezelési céllal összeállított adócsomagot. A személyi jövedelemadó sávhatára a korábbi bejelentéseknek megfelelõen visszamenõleg - vagyis az idei év egészére - 1,9 millió forintra emelkedik, a kulcsok és az adójóváírás szabályai csak jövõre változnak.

Az adótábla évközi visszamenõleges módosítása miatt az elsõ félévben keletkezõ adóelõleg-túlfizetést a munkáltatóknak a második félévi adóelõleg számításánál kell figyelembe venniük, így azok tól, akik havi bruttó 141 600 forintnál többet keresnek hatezer forinttal kevesebbet vonnak majd le.

A családi póték és az azt kiváltó oktatási támogatás 2009. szeptember elsejétõl adóterhet nem viselõ járandóssággá válik, vagyis növeli az adóalapot, de a rá esõ adót nem kell megfizetni. Házastársak és élettársak esetén a családi pótlék összegét fele-fele arányban meg kell osztani, az egyedülálló szülõknek pedig csak az 50 százalékát kell beszámítani az adóalapba.

Megbüntetik a juttatásaik összegét elhallgatókat

A dolgozónak nyilatkoznia kell majd a munkáltatónál, ha adóterhet nem viselõ járandóságot - például családi pótlékot, gyest, nyu gdíjat, rehabilitációs járadékot, vagy ösztöndíjat - vesz fel, és közölheti annak várható éves összegét is, amit a bérszámfejtésnél figyelembe vesznek. A közlés ugyan nem kötelezõ, de keményen megbüntetik azt, aki nem így jár el, mivel a munkáltatónak az információ híján a magasabb, 36 százalékos kulcs alapján kell levonnia az adóelõleget, vagyis a dolgozó csak a következõ évi adóbevalláskor juthat a feleslegesen befizetett adóhoz.

A folyósító intézményeknek adatot kell szolgáltatniuk az APEH részére az adóte rhet nem viselõ járandóságokról . Utóbbi kalapba kerülnek jövõ januártól a lakáscélú állami támogatások, illetve az április elseje után született gyermekekre tekintettel kapott anyasági támogatás is. A 2010 január elsejét követõen kötött szerzõdések alapján kifizetett lakásépítési és vásárlási kedvezményt és a szocpolt két év türlemi idõ letelte után, elõször 2012-ben kell öt évre elosztva kell figyelembe venni az adóalap számításkor, vagyis évente a támogatás 20 százalékát kell beszámítani.

Adóterhet nem vi selõ járandósággá válik a lakáscélú munkáltatói támogatás, a jubileumi juttatás, a katonai és rendvédelmi hallgatók ösztöndíja, és az alapítványok ösztöndíj-jellegû juttatása is.

Az egyik fele adózik a másik fele nem

A jövõ évtõl a z összes szja-kedvezmény megszûnik az önkéntes pénztári, illetve nyugdíj-elõtakarékossági befizetésekhez kapcsolódó adókiutalás és a családi kedvezmény kivételével.

Számos mentességnek is búcsút inthetnek a magánszemélyek, adózni kell majd a napidíj, az üzemanyagmegtakarítás és a kitüntetéssel járó pénzjutalom után, de adóköteles lesz a falusi vendégfogadás is.

Az eddig adómentes cafeteria elemek többsége részben adókötelessé válik, ami azt jelenti, hogy a juttatás összegének 50 százaléka után kell megfizetni az szja-t, ami 54 százalékról 62-re emelkedik és továbbra is a kifizetõt terheli. Ebbe a körbe tartozik majd többek között az üdülési csekk, az étkezési utalvány, az iskolakezdési támogatás, a ruházati költségtérítés, az internet és számítógép-juttatás, valamint a bérlet is.

Jövõre ismét változik az adótábla, a sávhatár tovább emelkedik 3 millió forintra, de nõnek a kulcsok is 18 százalékról 19, illetve 36-ról 38 százalékra. Az adótáblával párhuzamosan módosul az adójóváírás. Utóbbi a bér 19 százaléka, de legfeljebb havi 11 970 forint lesz, a teljes összeg 1 millió 500 ezer forint éves összes jövedelemig jár majd, és 7 százalékkal számolt csökkenõ összegben 3 millió 552 ezer forintig vehetõ igénybe.

Megadóztatják az ipát

A cégeknek a járulékcsökkentésen és a különadó megszüntetésén túl nem kedvez az adócsomag, a társasági adó 19 százalékra emelkedik, a kedvezményeket pedig megnyirbálják. A legnagyobb érvágást az jelenti, hogy megszûnik a helyi iparûzési adó levonhatósága. Kikerülnek az adóalap módosító tételek közül a munkahelyteremtést szolgáló kedvezmények, ám ezek eddig sem voltak népszerûek a vállalkozások körében. Eltörlik a szakmunkástanulók és a munkanélküliek foglalkoztatása után járó kedvezményeket és adózni kell majd a reprezentációs költség és üzleti ajándék kiadása után is. A civil szféra több tíz milliárd forinttól eshet el azzal, hogy megszûnik az adómányok után járó kedvezmény.

Megmaradnak a beruházáshoz és a holding tevékenység ösztönzéséhez kapcsolódó kedvezmények, így továbbra is levonható lesz a fejlesztési tartalék, a gyorsított értékcsökkentési leírás összege, a kutatás-fejlesztés közvetlen költsége és megmenekült a kkv-k beruházási kedvezménye is. Megmarad a holdingokat érintõ kedvezményes részesedéscsere kedvezménye, valamint a kamatjövedelemhez és jogdíjhoz kapcsolódó csökkentési lehetõség.

A jövõ évtõl bármely vállalkozás külön feltételek nélkül teljesítheti euróban számviteli nyilvántartási, és beszámoló készítési kötelezettségét.

Drágul a benzin, a cigaretta és az alkohol

A július elsejétõl 23 százalékra emelkedõ normál áfa kulcs a javaslat szerint 1,0-1,1 százalékponttal emeli az idei és 1,1-1,2 százalékponttal a jövõ évre várható inflációt. Az üzemanyagok jövedéki adótételei literenként 5,5 forinttal növekednek, így a kútárak az áfa emelés hatását nem számítva 2,2-2,3 százalékkal növekedhetnek.

Az alkoholok jövedéki adótételei átlagosan 6,5 százalékkal emelkednek, ami az áfa emelés hatásán túlmenõen 1-2 százalékos áremelkedést eredményezhet. A cigaretta jövedéki adójának növelése miatt a legkeresettebb árkategóriájú termékért csomagonként 5 százalékkal, vagyis 15-16 forinttal többet kell fizetni, míg a dohány után fizetendõ jövedéki adó átlagosan 10,7 százalékkal nõ. Az áremelkedés a jövedéki termékek körében 2010 januárjában is folytatódik, az adótételeket tovább kell növelni uniós jogharmonizációs kötelezettség miatt, az üzemanyag literenként 2,3-2,4 százalékkal, a cigaretta 6,4 százalékkal drágulhat.