Bár április elseje óta törvényileg bevezetett THM plafon védi a hitelfelvevõket az irreálisan magas kamatoktól, a lakosság túlnyomó többsége még mindig fél a kölcsönökkel járó költségektõl. A Cofidis Hitel Monitor legfrissebb kutatásából kiderül, hogy az emberek roppant tájékozatlanok, a legtöbben még mindig nincsenek tisztában azzal, mit jelent a Teljes Hiteldíj Mutató.

Nem hallottak a THM plafonról

Április elsejétõl az Országgyûlés a személyi kölcsönök THM-jét az éves jegybanki alapkamat plusz 24 százalékban maximálta. Áruhitelnél 39% + jegybanki alapkamat lehet a Teljes Hiteldíj Mutató. Akár kínaiul is íródhattak volna a sorok, pontosan ugyanannyira nem értené a magyarok túlnyomó többsége. A hitelekkel és pénzügyekkel kapcsolatban ugyanis alapvetõ tájékozatlanság és ebbõl fakadó félelmek fedezhetõek fel a lakosság körében – derült ki a Cofidis Hitel Monitor 2012 nyári kutatásából. A hazai 18-69 éves lakosság közel háromnegyede (73%) véli úgy, hogy olyan rejtett költségeket tartalmaznak a hitelek, amelyekkel a hitel felvétele után lehet csak szembesülni; kétharmaduk pedig azt gondolja, hogy kiszolgáltatott helyzetben van az, akinek hitelt kell felvennie.

A félelem oka a tájékozatlanság

Megdöbbentõ, hogy a tájékozatlanság miatt alapvetõen a személyi kölcsönök megítélésén sem változtatott a THM plafon bevezetése, sõt, az elõzõ negyedévi felméréshez képest többen gondolják azt, hogy ilyen hitelhez csak magas kamat mellett lehet hozzájutni (elõzõleg ezt a megkérdezettek 59, most 65 százalékuk gondolta).

– Ezek a félelmek az esetek többségében a hitelekkel és a pénzügyekkel kapcsolatos alapvetõ tájékozatlanságra vezethetõk vissza, hiszen az emberek közel kétharmada (62%) elismeri azt, hogy számára átláthatatlanok a különbözõ hitelkonstrukciók. A tájékozatlanság magas szintjérõl árulkodik az is, hogy továbbra is a hazai lakosság negyedérõl (25%) mondható el az, hogy nem tudják, mint jelent a THM kifejezés, és mindössze 46 százalék azoknak az aránya, akik biztosak a fogalom jelentésében. Az áprilisi THM plafon bevezetésérõl is a lakosság kevesebb, mint fele hallott (47%), és mindössze 30 százalék tudja azt, hogy mit is jelent ez a jogszabály pontosan – magyarázta Holló Bence, a Cofidis Magyarországi Fióktelepének ügyvezetõ igazgatója. - Ezért a legfontosabb célunk a lakosság korrekt és közérthetõ tájékoztatása, a félelmek, hiedelmek eloszlatása.

Okosabban költünk

A hitelpiacon lassan érzékelhetõ változás a hitelfelvétel céljában: bár személyi kölcsönt leggyakrabban továbbra is a bevételek és kiadások egyensúlyban tartására, illetve valamilyen másik hitel kiváltására vettek fel, de az elõzõ vizsgált idõszakokhoz képest csökkent az ilyen célra személyi hitelt felvevõk aránya.

Többen vannak ugyanakkor azok, akik különbözõ családi eseményekre illetve egészségügyi kezelésre vettek fel hitelt az elmúlt egy évben.

Segítség lehet a hitel

A felmérés szerint sokan (42%) elismerik azt, hogy a hitel segítséget jelenthet nagyobb léptékû célok elérésében, és azzal is egyetért a megkérdezettek 36 %-a, hogy ha az ember okosan vesz fel hitelt, és jól kezeli a pénzügyeit, akkor nem kell félnie attól, hogy majd nem fogja tudni visszafizetni. Ám a hitelek általános megítélése továbbra sem pozitív, a lakosság a vizsgált, hitelekkel kapcsolatos állítások közül sokkal inkább egyetért a negatív, hitelellenes állításokkal, mint a pozitív tartalmúakkal.

Számtalan tévhit rögzült a hitelekkel kapcsolatban

Biztonsági tartalék megítélése

Úgy tûnik, egyre többen vannak azok, akik a gazdasági és anyagi nehézségek után hisznek a biztonsági tartalékban, félretenni azonban csak kevesen tudnak: A hazai lakosság közel háromnegyede (73%) gondolja azt nagyon fontosnak, hogy egy váratlan esemény esetén legyen az embernek olyan biztonsági tartaléka, amit ilyenkor fel tud használni. Összességében pedig tízbõl kilenc ember (90%) gondolja azt, hogy fontos egy ilyen tartalék.

Készülünk a télre

Azt, hogy egyre több az elõrelátó ember, aki szeret elõre gondolkodni, az is bizonyítja, hogy a nyár derekán is többen gondolnak a télen várható plusz költségekre. Minden ötödik ember, a megkérdezettek 20 %-a tervez olyan korszerûsítési munkálatokat, melynek köszönhetõen várhatóan alacsonyabb lesz majd a fûtésszámlája.