Akkor kezdõdött a panelházak építése Magyarországon, amikor rövid idõ alatt nagy mennyiségben volt szükség lakásokra. Olyan technológiát alkalmaztak, amely lehetõvé tette ezt – idézte fel Balázs L. György, a Budapesti Mûszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Építõanyagok és Mérnökgeológiai tanszékének egyetemi tanára. A technológia alkalmazása során nagyméretû elemeket készítettek elõregyártva, a helyszínen pedig tulajdonképpen csak szerelõ jellegû munkát kellett végezni, némi kiegészítéssel – tette hozzá.

A panelházak tervezése során, mint minden más szerkezet tervezésekor „fel kell venni egy tervezési élettartamot” – folyatta a szakember. Úgynevezett magasépítési szerkezetek, házak, lakóházak tervezése során ez az idõtartam általában 50 év, más szerkezetek, mint például hidak esetében ez az idõszak ennél hosszabb – magyarázta. Az ötvenéves tervezési idõtartam azt jelenti, ezen idõszakon belül „elvárható a szerkezettõl”, hogy ne legyen szükség jelentõs szerkezeti felújításra – ismertette.

A szakember szavai szerint a tapasztalat azt mutatja, hogy „a panelházak leromlási folyamata a vártnál lassúbb”. Példaként említette, hogy a repedések megjelenése, a szilárdságcsökkenés, a korrózió az eredeti várakozásokhoz képest lassabb folyamatként jelentkezik.

A beton tartós anyag, ha jól készítjük el – jelentette ki az egyetemi tanár, hozzátéve: a panelházak példája is mutatja: annak ellenére, hogy nem extra szilárdságú anyagokat építettek be rövid idõ alatt nagy mennyiségben, lehetséges volt megfelelõ tartósságot elérni.