2013-at az ISON üstökössel búcsúztattuk, 2014-ben azonban még nagyobb szerepet játszanak majd az üstökösök a tudomány világában, idén kezdi ugyanis meg munkáját az Európai Ûrügynökség (ESA) Rosetta ûrszondája a Csurjumov-Geraszimenko üstökös körül, aminek egy egysége a felszínre is leszáll. A Rosetta már veterán ûrutazónak számít, 2004 márciusában indult el bolygónkról, az elmúlt évtizedet fõként a Nap körül keringve töltötte, 2011 óta pedig egyfajta virtuális zombiként utazik, csupán annyi energiát használva fel, amivel számítógépes agyát életben tartja. Az ébresztõ órát január 20-ra húzták fel az ESA mérnökei, a találkozó májusra van idõzítve.

Eddig egyetlen ûreszközünk sem állt pályára üstökös körül. A legizgalmasabbnak a november ígérkezik, amikor a Philae robot-leszállóegység lecsatlakozva a Rosettáról elsõként kísérel meg leszállást egy mélyûrbeli objektumon. Sikeres landolás után a robot megcsáklyázva az üstökös megkapaszkodik a felszínén, majd ásni kezd. A kinyert mintákat fedélzeti laboratóriumában elemzi, az eredményeket pedig visszasugározza a Földre. Az üstökösök konzerválták a Naprendszer születésekor visszamaradt anyagokat, vizet is tartalmaznak, vegytanuk különösen érdekes lehet saját óceánjainkkal történõ összehasonlítás céljából.

Eközben az emberi ûrrepülés is újabb lépéseket tehet régi fényének visszanyerése felé. Az idén két emberi repülésre alkalmas ûrhajó is szárnypróbálgatásokba kezd. Szeptemberben a NASA rég várt Orion kapszulája 4 órás kirándulást tesz a Föld körül. Az Apollo kapszulákat idézõ Oriont hosszú távú emberi expedíciókra tervezték, az idei teszt a repülési és a visszatérési képességeit teszi majd próbára a Mars-utazásra is szánt ûrjármûnek, ami a tervek szerint 2021-ben elõször a Holdat látogatja meg, fedélzetén ûrhajósokkal, majd egy aszteroida következik, és ezek után jöhet a Mars.

Ugyancsak az idén debütál a SpaceX Falcon Heavy rakétája, ami 13.200 kilogramm súlyú rakományt képes elindítani a Mars irányába, ezzel megszerezheti a legerõsebb szolgálatba állított rakéta címet, bár ez a teljesítmény sem lenne elegendõ, hogy egyetlen fellövéssel elindítson a Mars felé egy komplett legénységet felszereléssel együtt, de több fordulóban már megoldható lenne a feladat. Egy másik rakéta, a NASA SLS (Space Launch Vehicle) is idén kezdi meg tesztjeit, ez azonban még nem fog eljutni a kilövési stádiumba 2014-ben.

Az ûrkutatás mellett a genetika területe is izgalmasnak ígérkezik, elkészülhet az elsõ egymillió éves genom. A jelenlegi legidõsebb szekvenált állati genom 700.000 éves, egy észak-nyugat Kanadában talált ló kövületeibõl származik. Hogy pontosan melyik õstörténeti lény génállományát sikerül majd megkaparintani, még nem tudjuk, a legnagyobb fogás talán a Homo erectus lenne, ami 2 millió évvel ezelõtt jelent meg.

Egészen mostanáig egy egymillió éves elõember-genom megkaparintása elég körülményesnek tûnt. A DNS a hideg területeken konzerválódik a legjobban, az emberek azonban - érthetõ okokból - elkerülték ezeket a helyeket. 2013 decemberében azonban napvilágot látott egy 400.000 éves mitokondriális genom, amit egy spanyol barlangban talált korai ember maradványaiból nyertek ki, vagyis a DNS a melegebb évöveken is konzerválódhat, amennyiben a körülmények megfelelõek, nyilatkozott David Reich, a Harvard genetikusa.

Mindazonáltal nem az elõember az egyetlen esélyes. A tudósok igen széles körben kísérleteznek a génállományok szekvenálásával, például megpróbálják rekonstruálni a bubópestist elõidézõ Yersinia pestis evolúcióját, de akár a mamutok, õsi pingvinek és más mikrobák is elhódíthatják a pálmát. Ezzel együtt a Jurassic Parkban felvázolt dinoszaurusz klónozás a jövõben is megmaradni látszik a sci-fik világában, 65 millió év ugyanis túl hosszú idõ a DNS töredékek túléléséhez.

Az idén egy másik felderítetlen világba is eljuthatunk, itt saját bolygónkon. Tavaly egy orosz csapatnak sikerült lefúrnia a 4 kilométer vastag jégtakaró alatt pihenõ Vosztok-tóhoz. A felszínre hozott mintákban DNS-eket találtak, melyeknek jelenleg is folyik az elemzése, hogy megállapítsák létezik-e élet a tóban. Idén felfedezhetjük, mi rejtõzik a mélyben, bár a fúró szennyezõdése továbbra is kérdéses.

Ha találnak életet, akkor az nagy valószínûséggel egysejtû organizmusokat, baktériumokat takarhat, ezeknek van ugyanis jelen ismereteink szerint a legnagyobb esélyük a szélsõséges körülmények túlélésére. Ehhez persze ennek a hipotetikus életnek képesnek kellett lennie 15 millió éven át szaporodni egy nagy nyomású környezetben, napfény nélkül, jeges körülmények között és teljes elzártságban, tehát ez a kaland ígérkezik az élet alkalmazkodóképessége legnagyobb próbájának.

Az idén márciusban érkezik az IPCC (Kormányközi Éghajlat változási Bizottság) újabb jelentése, ami a globális éghajlat változási trendek élõhelyeinkre gyakorolt hatását fogja felvázolni. A jelentés elõzetesei szerint súlyosbodni fognak az aszályok Dél-Európában, a Közel-Keleten, az USA dél-nyugati államaiban. Ezzel szemben az északabbi területeken, például Skandináviában és Kanadában több csapadék, esõ és hó várható. A többi területen egyre nehezebb jóslatokba bocsátkozni, több éghajlati modell létezik, melyek ellentmondanak egymásnak, különösen igaz ez Ázsiára és Afrikára.

Ha klímaváltozásnál tartunk, érdemes szólnunk az alternatív üzemanyagokról is. Tudták, hogy az Empire State Building tornyát eredetileg hidrogénnel feltöltött léghajók kikötõjének szánták? Ez akkor túl veszélyesnek bizonyult, a Hindenburg 1937-es halálos tüze után a hidrogén dicsõsége jó idõre leáldozott. A legkönnyebb elem azonban újra visszatérõben van, érkezik ugyanis az elsõ tömeggyártású hidrogénnel hajtott gépjármû.

Míg a léghajók felhajtóerõt nyertek a hidrogéntõl, a Hyundai Tucson Fuel Cell elektromossággá alakítja. Üzemanyagcellája a jármû tartályába töltött hidrogént a levegõ oxigénjével kombinálva elektromos reakciót hoz létre, ami áramot termel a Tucson elektromos motorjainak. A folyamat egyetlen mellékterméke a víz. A jelenlegi elektromos autókkal szemben a hidrogénüzemû jármû feltöltése csupán pár perc és egy "tankkal" 480 kilométert tud megtenni, akár óránkénti 160 kilométeres sebességgel. 2015-ben a Honda és a Toyota is követi a Hyundait. Többekben felderenghet a BMW 2006-os próbálkozása, azok a jármûvek folyékony hidrogént égettek, ez azonban nem bizonyult hatékonynak és soha nem is került tömeggyártásba.

Ami a kommunikációs technológiákat illeti, az NSA (Nemzet Biztonsági Ügynökség) lehallgatási botrányának hatására az idén felgyorsulhatnak az online személyes adatok védelmére irányuló folyamatok. Néhány héttel az NSA tevékenységének felfedését követõen például ugrásszerûen megnõtt a DuckDuckGo keresõmotor használata, ami azt ígéri, hogy nem gyûjti a felhasználók személyes információit. Emellett megkezdõdhet az internet töredezettsége. Egyes nemzetek, mint Brazília és Németország fontolóra vette az internet routolásának saját földrajzi határain belül tartását, ami akadozásokhoz vezethet a nemzetközi adatforgalomban.

2014-ben érkezik a nagyközönség számára a Google Glass, ami egészen új távlatokat nyithat az alkalmazások körében is, túlmutatva az átlagot célzó applikációkon, melyek újabb lépést jelentenek majd a személyre szabott reklámozásban is. A Glass korai változatainak tesztelését célzó Explorer program szerint például a speciális szemüveget viselõ sebész megoszthatja az operációk során általa látottakat az orvostanhallgatókkal, vagy figyelemmel kísérhetõ a cukorbetegséggel küzdõk táplálkozása, jelezve, ha túl magas szénhidráttartalmú élelmiszert akarnának bevinni a szervezetükbe. A kritikusok szerint a szemüveg kamerája újabb arcul csapása lesz a magánéletnek, tönkre téve a társadalmi érintkezéseket. Az azonban tény, hogy a Glass és versenytársainak idei megjelenésére emberek milliói várnak, így hamarosan egészen másként fogjuk látni a világot.

Angliában az idén megszülethet az elsõ három-szülõs csecsemõ. Az eljárás lehetõvé tenné a születéskori rendellenességeket okozó mitokondriális mutációk megszüntetését. A mitokondrium, a sejtek energiagenerátora saját DNS-sel rendelkezik, és az anyától öröklõdik. A kutatások szerint a hibás DNS átadása megelõzhetõ, ha egy donor petesejt egészséges mitokondriális DNS-ét használják, megtartva az eredeti anya sejtmagját. Az eljárást eddig csak majmoknál végezték el, az eredmények azonban több mint biztatóak, emberek esetében azonban még nem engedélyezték.

Ez változhat 2014-ben, az Egyesült Királyságban a parlament júliusban szavazásra bocsátja az engedélyeztetést, ami akár még az idén törvénybe is foglaltattatik. A téma az Egyesült Államokban is napirenden van, az Élelmiszer- és Gyógyszerügyi Hatóság (FDA) februárban vitatja meg a kérdést.

Az idén sporttéren is jelentõs eseményhez érkezünk a brazíliai labdarúgó világbajnoksággal, ahol az elsõ kezdõrúgásnak tudományos vonulata is lesz. Ha minden a tervek szerint alakul egy deréktól lefelé lebénult tizenéves végzi el a világ legfejlettebb gondolatirányítású külsõ váza, exoskeletonja segítségével. Az esemény a paralízis ellen küzdõ nemzetközi együttmûködés, a Walk Again Projekt csúcspontja lehet. Exoskeletonjuk a test alsó felét támogatja, amit az agytevékenység sémáival irányítanak, melyek a fejbõrön, vagy magában az agyban elhelyezett elektródákon keresztül, vezeték nélkül jutnak el a vázhoz. A mozgás önmagában nem elég a járás természetes érzetének visszaadásához, ez egy rendkívül összetett feladat, amit számos szenzor beépítésével próbálnak elérni, melyek információkat adnak az érintésrõl, a hõmérsékletrõl visszacsatolva a viselõ felé.