2020. április 1. Szerda, Hugó.
 

Fényfestéssel, sétáló szivárványokkal, óriási szappanbuborékokkal és interaktív kísérletekkel népszerûsíti a tudományt az Eötvös Loránd Fizikai Társulat április 18-i programjai, amelyekre országszerte több mint harminc városban várják az érdeklõdõket.

A Magyar Tudományos Akadémia kiválósági programjának támogatásával két debreceni tudós alakíthat önálló kutatócsoportot 2014-ben.

Megfejtették az 1918-ban több tízmillió emberéletet követelõ influenzajárvány rejtélyét a kutatók, akik a vírus eredetére, s arra keresték a választ, hogy miért volt olyan gyilkos a kór, amelynek fõként fiatalok estek áldozatául.

A New Jersey-i Liberty Science Centerben létrehozott tárlatot Áder János köztársasági elnök és Rubik Ernõ nyitja meg csütörtökön.

Egyre többet tudunk a természetrõl, a társadalomról és magáról az emberi gondolkodásról, világunk mégis tele van tudománytalan elképzelésekkel.

Elõadással és érdekes kísérletekkel igyekeztek bemutatni a természettudomány szépségeit a hajdúnánási Kõrösi Csoma Sándor Gimnázium diákjainak szerdán.

Moszkva peremterületén helyezkedik el Puscsino, egy kis tudományos város, ahol rejtélyes kozmikus furcsaságok, féregjáratok és fehér lyukak után kutatnak.

Eseményekben gazdag esztendõn vagyunk túl, de vajon mi vár ránk idén a tudományos területeken? A New Scientist segítségével végig futunk 2014 legjelentõsebbnek ígérkezõ mérföldkövein.

Elképesztõ, hogy milyen mértékû az emberek tudatlansága bizonyos területeken, és mit képesek elhinni – mondja Erdei Anna immunológus, egyetemi tanár, a Prima Primissima 2013 díj egyik jelöltje.

Magyarországon palagázból és pezsgõ ásványvizekbõl nehéz jármûvek maghajtására alkalmas üzemanyagot, metanolt lehetne elõállítani - mondta helyi idõ szerint szombaton Los Angelesben Oláh György Nobel-díjas kémikus.

A fizikai kutatások kiemelkedõ jelentõségû történelmi emlékhelyévé nyilvánította a Magyar Tudományos Akadémia (MTA) debreceni Atommagkutató Intézetének (Atomki) fõépületét az Európai Fizikai Társaság.

Roppant fontos mérföldkövet léptek át egy amerikai kutatólaboratórium tudósai az önfenntartó magfúzió eléréséhez vezetõ úton.

A DNS-re épülõ adattárolás ugyan mûködik, és mindenféle információ rögzíthetõ benne, de nem jelent alternatívát a merevlemezekkel szemben. Az adatok tárolása és kiolvasása roppant drága, lassú és bonyolult eljárás.

 

Forrás: BRCKA haiti földrengés utáni mentést segítõ hálózati technológiákat használja egy téglaméretû szerkezet, amely a világ bármely típusú hálózatára kapcsolható, és azokon keresztül áramforrás nélkül is képes arra, hogy nyolc órán át internetet szolgáltasson.

 

Forrás: deluzions.netKisebb repedések feltöltésére és lezárására alkalmas polimerrel vonhatják be a jövõ épületeit.  Egy újfajta technológiával készülõ beton repedései napfény hatására begyógyulnak.

Hatvan évvel azután, hogy James Watson és Francis Crick megállapították, a DNS kettõs spirált alkot, egy négyszálas DNS spirálra bukkantak.

NFC matrica segítségével, okostelefonnal vezérelhetõ a hûtõ, a mosógép, a robotporszívó vagy a sütõ, és a háztartási eszközöket hangvezérléssel irányíthatjuk. Ez nem a jövõ hanem a jelen.

Szubatomi részecskéknél is megfigyelték az idõ aszimmetrikus természetétSzubatomi részecskéknél is megfigyelték az idõ aszimmetrikus természetét - ˆ livescience.com
Washington, 2012. november 27., kedd (MTI) – Eddig úgy lehetett tudni, hogy a szubatomi részecskék nem törõdnek vele, hogy az idõ elõre vagy visszafelé halad, mert a kettõ ugyanaz számukra: az amerikai Stanford Egyetemen lefolytatott BaBar kísérlet fizikusai azonban most elõször – a részecskéknél is megfigyelve idõ aszimmetrikus természetét – kivételt találtak a szabály alól.

Szubatomi részecskéknél is megfigyelték az idõ aszimmetrikus természetétSzubatomi részecskéknél is megfigyelték az idõ aszimmetrikus természetét - ˆ livescience.com
Washington, 2012. november 27., kedd (MTI) – Eddig úgy lehetett tudni, hogy a szubatomi részecskék nem törõdnek vele, hogy az idõ elõre vagy visszafelé halad, mert a kettõ ugyanaz számukra: az amerikai Stanford Egyetemen lefolytatott BaBar kísérlet fizikusai azonban most elõször – a részecskéknél is megfigyelve idõ aszimmetrikus természetét – kivételt találtak a szabály alól.

Kutatók egy csoportja kulcsfontosságú lépést tett a lítium-levegõ akkumulátor kifejlesztése felé, ami akár ötszörös súlyegységre esõ energiát biztosíthat a jelenlegi lítium-ionos technikával szemben.


El tudjuk képzelni, hogy milyen lehet az óránkkal telefonálni, facebookozni, emailezni, vagy akár chatelni? Az iWatch, egy igen érdekes koncepció Anders Kjellbergtõl tervezõtõl.

A nagyfelbontású tévé önmagában semmit nem ér, ha nincs hozzá lejátszó és tartalom. Ismerje meg azokat a fájlformátumokat, amelyek értelmet adnak a méteres megjelenítõnek.
Óránként 28 ezer kilométeres sebesség, napfelkelte és napnyugta 45 percenként, mindig sötét égbolt, amelynek felét a Föld tölti ki. Ilyen ritmusban zajlik az élet a Nemzetközi Ûrállomás fedélzetén,...
« 1. oldal »  Következő »