Az ezt tanúsító emléktáblát John Dudley, a társaság elnöke avatta fel pénteken Debrecenben. Emlékeztetett arra, hogy 1956 õszén ebben az épületben folytatta az intézetet megalapító Szalay Sándor és akkori doktorandusza - a mostani avatáson is jelen lévõ - Csikai Gyula azokat a magfizikai kísérleteket, amelyekkel sikerült megerõsíteniük a neutrínók létezését, és így igen jelentõs mértékben hozzájárulni a modern fizika megalapozásához.

Pálinkás József, az MTA elnöke, az Atomki egykori igazgatója történelmi jelentõségûnek nevezte az 1956-os debreceni kísérletet, amely bekerült a tankönyvekbe is. Az akadémia elnöke méltatta Szalay Sándor és Csikai Gyula professzorok mély elkötelezettségét a fizika és a tudomány iránt, "a fizika magyarországi mûvelése iránt".    A két fizikus ugyanis bejárta a világot, majd hazajött és itt tette meg tudományos felfedezését - hangsúlyozta Pálinkás József.

Az avatást megelõzõ sajtótájékoztatón Fülöp Zsolt, az Atomki igazgatója emlékeztetett rá, hogy a neutrínók létezését Wolfgang Pauli jósolta meg 1930-ban, de 1954-ig kellett várni az elsõ közvetlen kísérleti bizonyítékokra, amelyek végül egy igen jól felszerelt kutatási célú atomreaktornál születtek meg az Amerikai Egyesült Államokban. Az amerikai kutatók 1956. július 20-án tették közzé az eredményeiket és 1995-ben nyerték el érte a fizikai Nobel-díjat.

Szalay Sándor és Csikai Gyula alig néhány hónappal késõbb, 1956 õszén közölte a jóval szerényebb feltételek mellett kivitelezett, ám igen szellemes kísérlete eredményeit, amelyekkel elsõként erõsítették meg az amerikai kutatók felfedezését. A kísérletek során készült legjobb fényképfelvételeik hamarosan bekerültek a magfizikai tankönyvekbe, és mára az egyetemes fizikatörténet részévé váltak - tette hozzá a professzor megjegyezve, hogy a Szalay Sándor és Csikai Gyula által elért eredmények rövid idõn belül világszerte ismertté és elismertté tették a két kutatót, a debreceni atommagfizikai tudományos iskolát és az MTA Atomkit egyaránt.

John Dudley professzor az MTI érdeklõdésére elmondta: az Európai Fizikai Társulat új kezdeményezése történelmi emlékhellyé nyilvánítani azokat a jelentõs fizikai mûhelyeket, amelyekben a múltban is kiemelkedõ eredmények születtek, s a jelenben is fontos kutatások folynak. A debreceni intézet a tizedik a sorban, amely megkapta a címet, összesen 40 ilyen elismerés odaítélésérõl döntött a 42 európai ország fizikus társaságát és 130 ezer fizikust tömörítõ társulat - fûzte hozzá. Kroó Norbert akadémikus, az Eötvös Loránd Fizikai Társulat volt elnöke megjegyezte, hogy Magyarországon az Atomki az elsõ intézmény, amelyet az európai társulat a fizikai kutatások kiemelkedõ jelentõségû történelmi emlékhellyé nyilvánított.