Az országos, középtávú elõrejelzés szerint pénteken az ország nagy részén a változóan felhõs ég mellett hosszabb-rövidebb idõre kisüt a nap, majd délután megvastagszik a felhõzet. Reggel északkeleten még elõfordulhat szitálás, gyenge ónos esõ. Napközben nem valószínû csapadék, az esti óráktól azonban észak felõl egyre többfelé alakul ki esõ, záporesõ. Emellett többfelé megélénkül, északnyugaton meg is erõsödik a szél. A legalacsonyabb hõmérséklet mínusz 1 és plusz 4 fok között alakul, de a hajnali órákban enyhébb idõ lesz. A legmagasabb hõmérséklet általában plusz 7 és plusz 13 fok között valószínû, csak északkeleten lehet ennél kissé hûvösebb.

Szombaton nagyrészt erõsen felhõs vagy borult lesz az ég. Elsõsorban északon, északkeleten várható esõ. Néhol megélénkül a szél, északnyugaton egy-egy erõsebb széllökésre is számítani lehet. A minimumhõmérséklet plusz 1 és plusz 7, a legmagasabb nappali hõmérséklet plusz 8 és plusz 14 fok között alakul.

Vasárnap eleinte - a viszonylag sok felhõ mellett - napos idõszakok is lehetnek, estefelé már erõsen felhõs vagy borult lesz az ég. Estétõl egyre többfelé várható esõ, zápor. Helyenként megerõsödik a szél. A leghidegebb órákban plusz 2 és plusz 8 fok között alakul a hõmérséklet. Nappal 8-15 fokig melegszik a levegõ - olvasható az elõrejelzésben.

Bonta Imre hozzátette: a jövõ hét közepére lassan csökken a hõmérséklet. A 30 napos idõtávra szóló - ezzel együtt bizonytalanabb - elõrejelzés szerint január végén és február elsõ napjaiban is az átlagosnál némileg magasabb vagy átlag körüli hõmérsékletre lesz kilátás. Az esõ mellett pedig havas esõ, hó is eshet.

Az Európai Középtávú Elõrejelzõ Központ modelljei szerint térségünkben február közepéig nem várható jelentõs lehûlés.

Bonta Imre ugyanakkor arra is kitért, hogy az enyhe tél nem mondható általánosnak az egész kontinensen. Észak-Európában, valamint Kelet-Európa északi részén például komoly tél van, több helyen még nappal sem emelkedik mínusz 10 fok fölé a hõmérséklet.

A legfrissebb európai helyzetjelentés szerint a Skandináv-félszigettõl a Kárpát-medencén át egészen a Földközi-tenger középsõ medencéjéig anticiklonális hatások alakítják az idõjárást. A felsorolt tájakon napos, és erõsen felhõs, párás, néhol tartósabban ködös területek egyaránt elõfordulnak, helyenként szitálás, hószállingózás is kialakul. A Brit-szigetek térségében örvénylõ ciklon miatt Nyugat-Európa nagy részén erõsen felhõs, csapadékos, de az ilyenkor megszokottnál továbbra is enyhébb az idõ.

A Kelet-európai-síkság fölött is ciklon és a hozzá tartózó front határozza meg az idõjárást. Ott is sok a felhõ, és több helyen esik az esõ, az északabbi tájakon havazik. A legmagasabb nappali hõmérséklet nyugaton és délen többnyire plusz 8 és plusz 16, a középsõ vidékeken plusz 2 és plusz 7 fok között változik. A leghidegebb a kontinens északi területén van, ott napközben is mindössze mínusz 8 és mínusz 18 fok közé emelkedik a hõmérséklet, sõt Finnország északi részén mínusz 20, mínusz 25 fok is elõfordul.