Az itthoni félelmeket oszlassuk el rögtön: a magyar szabályok még az uniós elõírásoknál is szigorúbbak, így nem fenyegeti veszély a magyar gyártókat, a hagyományos magyar termékeket. De mirõl is van szól? A fõ bûnös a benzo(a)pirén, amely policiklusos szénhidrogén, erõsen rákkeltõ.

A benzolszármazékok határértékei eddig is mérés alatt voltak Magyarországon, mivel az egészségre súlyosan káros hatást fejthetnek ki. A károsítás nem azonnali hatásként jelentkezik, az egész élet során felvett mennyiségrõl van szó. Egy-két karika füstölt kolbásztól tehát senki nem kap daganatot – magyarázta a Pelva György, a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal fõosztályvezetõje a Kossuth Rádió Európai Idõ címû vasárnapi mûsorában.

Az anyagok azonban nemcsak a füstölés és egyéb élelmiszeripari eljárás során keletkeznek, hanem benne vannak a hõerõmûvek, gépjármûvek által keltett füstben és a dohányzás során is keletkeznek, így egy átlagos napi kitettséggel is találkozhat mindenki – tette hozzá.

A füstölés, hõkezelés, szárítás során keletkeznek ilyen anyagok a különbözõ termékekben, ám csak hibás mûvelet során, mivel a szakszerû élelmiszeripari gyakorlat alkalmazásával kiküszöbölhetõ – emelte ki. Magyarország már több évtizede ismeri a kockázatot, éppen ezért évente vizsgálódik az ügyben. A határértékeket a hagyományos technológiával elõállított hús-, hal- és sajtkészítmények „bõven be tudják tartani” – húzta alá a fõigazgató.

A 2004-es uniós csatlakozás óta ugyanakkor Magyarország nem követelheti meg az import termékek esetében a szigorúbb magyar határértékeket, csak az uniós elõírást. Pelva György szerint fõként a haltermékek esetében kell majd az uniós tagoknak és az unióba szállító harmadik országoknak az adott technikát az elõírásokhoz igazítani.