Ez derült ki az Országos Foglalkoztatási Közhasznú NKFT. (OFA) tájékoztatójából. A felsõoktatásból kilépõ hallgatók mintegy negyede a nyelvvizsga hiánya miatt nem kapja meg az abszolutórium és záróvizsga után a diplomáját. A nyelvvizsga hiánya miatt ki nem osztott diplomák száma ma közel 50 ezer (alap, mester, osztatlan, egyetemi, fõiskolai és doktori képzésekben).

A diplomával rendelkezõ pályakezdõk munkanélküliségi rátája 6%, a többieké 26%. A számok azt mutatják, hogy az elhelyezkedés esélyét megsokszorozza a diploma - leginkább ezzel magyarázza a kormány a 3 milliárd forintos keretösszegû Diplomamentõ Program elindítását. A programmal a kormány azoknak a nyelvtanulását támogatja, akik már leállamvizsgáztak, nincs hallgatói jogviszonyuk, de a nyelvvizsga még hiányzik a diplomájukhoz. A program államilag elismert, általános középfokú "C" típusú nyelvvizsgára készíti fel azokat, akik legalább alapszintû nyelvtudással rendelkeznek.

Ki pályázhat?

Bármely európai uniós állampolgár, aki a hazai felsõoktatásban megszerzendõ diplomáját nyelvvizsga hiánya miatt nem tudja átvenni, de államvizsgáját már teljesítette és hallgatói jogviszonyban már nem áll. Életkorra vonatkozó megkötés nincs. Elõnyben részesülnek az elbíráláskor azok, akik regisztrált álláskeresõk.

Mikor lehet pályázni?

Ez egy kétkörös pályázat, amelynek elsõ körében régiónként a képzõket választják majd ki. Ezt követõen a második körben - elõreláthatóan március elejétõl - jelentkezhetnek majd a hallgatók.

Milyen nyelvtudással lehet pályázni?

A Diplomamentõ Programot azoknak szánjuk, akik legalább alapfokú angol, német vagy francia nyelvismerettel bírnak. A pályázóknak ezt nem nyelvvizsgával vagy bármilyen tanúsítvánnyal, hanem nyelvi szintfelmérõn kell igazolni. A képzés során a B1-es szintrõl B2-es nyelvvizsga szintre kell eljutniuk a programban résztvevõknek.

Milyen tanfolyamok indulnak?

A jelentkezéskor 120, 180 és 240 órás képzésekre lehet majd jelentkezni. A pályázó dönti el, hogy mely városban kívánja igénybe venni a nyelvi képzést és elõzetes ismeretei szerint melyik óraszámú tanfolyamot kezdi el. A képzések elsõsorban a megyeszékhelyeken lesznek elérhetõk minimum 6, de maximum 20 óra/hét terjedelemben.

Mennyibe kerül a képzés?

Önrész nincs, a tanfolyam ingyenes a programba kerülõknek, azt a Nemzeti Foglalkoztatási Alap finanszírozza a Nemzetgazdasági Minisztérium elõterjesztése alapján. Ebben benne van a nyelvi szintfelmérés, a tananyag, valamint a képzés költsége.

A tanfolyam végén azonban nyelvvizsgát kell tenni, amelyet sikertelenség esetén meg kell ismételni legalább két alkalommal. Ezek költsége már a vizsgázót terheli. (Kivéve a regisztrált álláskeresõket, akik számára az elsõ próbálkozás a támogatás részeként még ingyenes.)

A nyelvvizsga bizonyítványok hitelesített másolatait legkésõbb 2015. augusztus 15-ig be kell nyújtani az OFA-nak. Amennyiben ez a résztvevõ önhibájából nem sikerül, úgy a képzési díj felét kell visszafizetnie.

50 ezer egyetemistának csak a nyelvvizsga hiányzik a diplomához

Mintegy ötvenezer felsõoktatási képzés zárult nyelvvizsga nélkül 2006 óta - derül ki az Emberi Erõforrások Minisztériumának összegzésébõl. A szaktárca a sikeres záróvizsga után, a nyelvvizsga követelmények teljesítésének hiánya miatt oklevél kiadása nélkül zárult hallgatói képzések számát gyûjtötte össze a 2006-tól hallgatói jogviszonyt kezdõk körében az alap- mester-, egyetemi, fõiskolai, osztatlan és doktori képzésben.

A minisztérium ugyanakkor rögzítette, hogy a nyelvvizsga teljesítési kötelezettség nem az összes felsõoktatási képzést jellemzi. Jelezték, hogy összegzésük "hallgatói képzés" számokat tartalmaz, amely azt jelenti, hogy ha egy hallgatónak több képzése volt érintett a vizsgált körben, akkor az adott hallgató valamennyi releváns képzése szerepel a kimutatásban.

Az összegzés szerint a záróvizsgával, de nyelvvizsga nélkül befejezõdött képzések száma alapképzésben 42 097, mesterképzésben 3974, doktori képzésben 1015. Az agrárképzésben 2759, a bölcsészettudományi képzésben 5077, a gazdaságtudományin 13 231, a hitéletin 544, az informatikán 1147, a jogin 1228, a mûszakin 5169 ilyen képzés volt volt. Mûvészetin és mûvészetközvetítésen 856, illetve 562, orvos és egészségügyin 1421, pedagóguson 5387, sport területen 1260. A társadalomtudományi képzési területen 6641, a természettudományin 1833, a képzési rendszerhez nem tartozó doktori képzésben pedig 1015.

A tárca kimutatása szerint a nyelvvizsga követelmények nem teljesítése elsõsorban a vidéki felsõoktatási intézményekben jelent gondot. A Debreceni Egyetemen 4052, a Szent István Egyetemen 3579, a Nyugat-magyarországi Egyetemen 3222, a Szegedi Tudományegyetemen 2724, a Nyíregyházi Fõiskolán pedig 2623 az érintett képzések száma.

A fõvárosban a legmagasabb, 2044 érintett képzés a Budapesti Corvinus Egyetemen van, amelyet a Budapesti Mûszaki és Gazdaságtudományi Egyetem követ 1815-el. Az ELTE-n 1589, a Semmelweis Egyetemen ugyanakkor csak 730 ilyen képzést találtak. Múlt héten jelentették be, hogy a kormány Diplomamentõ programot indít, amely mintegy 10 ezer olyan fiatalnak segíthet, akiknek csak a nyelvvizsga hiányzik diplomához.