Európa akácerdeinek a fele Magyarországon található és a kontinens akácmézforgalmának 70 százaléka is innen származik. Ennek szakadhat vége, mert természetvédõ szervezetek lobbitevékenységének hatására Brüsszel kiirtathatja a növényt az unió egész területérõl.

Glattfelder Béla néppárti képviselõ mûsorunknak elmondta: azért vált aktuálissá a kérdés, mert az Európai Bizottság rendelettervezetet készít elõ az úgynevezett idegenhonos özönfajokkal kapcsolatban, és megvan a kockázata, hogy akácot is idesorolják. Ezt a fafajt már ma is üldözik, sok helyen nem engedik az akácerdõket újratelepíteni, természetesen megújulni, nem adnak támogatást sem erdõ-, sem energiaerdõ-telepítésre, ami elfogadhatatlan és káros gyakorlat – jelentette ki.

Magyarországon jelenleg 420-430 ezer hektáron található akácerdõ. Tény, hogy nem õshonos, de gazdasági, erdõgazdálkodási és különösen méhészeti szempontból az egyik legfontosabb – közölte Mészáros László, az Országos Magyar Méhészeti Egyesület elnöke. „Sok éves átlagban 40-60 százalékát akácerdõrõl termeljük a mézeinknek. Az akácméz felvásárlói ára mindig magasabb, mint a virágmézeké, a legtöbb bevételt a magyar méhészeknek ez biztosítja. A virágzati ciklusban két pozícióban is tudják a méhészek legeltetni a méheiket”, tehát a bevétel még stabilabb – fogalmazott, hozzátéve: a kiváló magyar akácméz exportszempontból is nagyon fontos.

Mivel Európában csak nekünk vannak jelentõs akácerdeink, nem számíthatunk szövetségesre az uniós döntéshez, idehaza viszont méhész és erdészszervezetek, kutatóintézetek, a Magosz és a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara szövetséget hozott létre – hangzott el a mûsorban. Az akác-koalíció célja, hogy fellépjen a korlátozó intézkedésekkel szemben, megakadályozza, hogy az akácot kiirtsák, továbbá megvédje a méhészeket. A Magosz kezdeményezésére a koalíciót Kárpát-medenceivé bõvítenék. Glattfelder Béla szerint az akácfa és -méz közvetett védelmét szolgálná az is, ha hungarikummá nyilvánítanák a termékeket, szavai szerint ennek érdekében megtörténtek az elsõ lépések.