Siralmas lett az akác, a napraforgóban bíznak a méhészek.

A magyar akác az hozzánk kötõdik, szerepel a dalainkban, alapanyaga a kiváló akácméznek, így meg kívánjuk védeni - mondta a Duna Közbeszédben V. Németh Zsolt.

A magyarországi magánerdõk közel hetven százaléka akác; mi lesz a sorsuk?

Egyelõre sikerült blokkolnia Magyarországnak azt a kezdeményezést az uniós tagállamok képviselõibõl álló testületben, amely potenciálisan azzal a veszéllyel fenyeget, hogy uniós tiltólistára kerül az akácméz alapanyagát adó fehér akác.

Semmi köze nincs az Európai Uniónak (EU) ahhoz, hogy Magyarországon milyen fák nõnek – jelentette ki a vidékfejlesztési miniszter. Fazekas Sándor hangsúlyozta: elfogadhatatlan, hogy Brüsszel kiirtatná a magyar tájhoz évszázadok óta hozzátartozó akácfákat. A tárcavezetõ emlékeztetett: az akác adja a hazai erdõterületek 25 százalékát, a Magyarországon termelt méz fele akácerdõbõl származik, és az ágazat 80 ezer embernek ad megélhetést. Az unió illetékes szóvivõje szerint még semmirõl sem döntöttek.

Levelet írt a múlt hét végén Janez Potocnik környezetvédelmi biztosnak Fazekas Sándor vidékfejlesztési miniszter annak érdekében, hogy az akácméz alapjául szolgáló fehér akác ne kerülhessen rá arra a listára, amely a behurcolt, nem õshonos, visszaszorítandó állat- és növényfajokat tartalmazza.

Akác-koalíció alakult az akác és az akácméz védelmére, miután természetvédelmi indokra hivatkozva kiirtanák az ezeket az erdõket Európában – hangzott el a Kossuth Rádió Hajnal-táj címû mûsorában. Különösen hátrányosan érintené a döntés Magyarországot, amely a kontinens legnagyobb akácfa és akácméz termelõje.