A korábbi vizsgálatokból az derült ki, hogy a magyar társadalom a legreményvesztettebbek, legpesszimistábbak közé tartozik az Európai Unióban, a jelenlegi felmérés szerint azonban nem ennyire sötét a kép - mondta Németh Zsolt, a KSH elnökhelyettese a kiadványt bemutató keddi sajtótájékoztatón Budapesten.

Az elnökhelyettes ugyanakkor hangsúlyozta: ilyen komplex és ilyen nagy mintán, csaknem 18 ezer válaszadó megkérdezésével készült vizsgálat még nem volt, így az eredményeket nem lehet pontosan összevetni a korábbiakkal. Ugyanezt a vizsgálatot 2013 második félévében az Európai Unió minden országában elvégezték, de az eredményeket még nem összesítették, így a nemzetközi összehasonlítás késõbb készül el.

Kincses Áron kutatásvezetõ a vizsgálat eredményeit ismertetve elmondta: a 16-24 éves fiatalok a legelégedettebbek. Az élettel való általános elégedettség a 45-54 éves korcsoportig az életkor elõrehaladtával jelentõsen csökken, ez a korosztály a legelégedetlenebb. A 16-64 éveseknél átlagosan a nõk elégedettebbek, majd ez megfordul, és a 65 évesnél idõsebbek körében már a férfiak az elégedettebbek. A legmagasabb iskolai végzettség növekedésével együtt fokozatosan emelkedik az élettel való általános elégedettség, a legelégedettebbek a felsõfokú végzettségûek, 7,02 ponttal.

Az egyéni és társadalmi hasznosságot tekintve a teljes népesség átlagértéke 7,08 pont lett a tizes skálán, tehát az emberek inkább tartalmasnak tekintik tevékenységeiket. A munkahellyel rendelkezõknél 7,51 pontos ez a mutató. A foglalkoztatottak közül a teljes munkaidõs vállalkozók átlagértéke a legmagasabb, 7,62 pontos. A leghasznosabbnak a tanulók érzik tevékenységeiket, átlagértékük 7,96 pontos, ezzel minden más csoportot meghaladnak. Az átlagosnál kevésbé tartják hasznosnak tevékenységeiket a nyugdíjasok, legkevésbé hasznosnak pedig a munkanélküliek ítélik azokat, itt 6,8, illetve 5,61 pontos a mutató.

A személyes kapcsolatokkal való elégedettség átlagértéke 7,63 pont. A 16-34 évesek a leginkább, az idõsebbek a legkevésbé elégedettek társas kapcsolatrendszerükkel. A családi állapot szerinti különbségek az életkor elõrehaladtával átrendezõdnek. A fiatalok körében a nõtlenek, hajadonok a legelégedettebbek társadalmi kapcsolataikkal, még 35 éves kor felett csak a házasságban élõk elégedettsége haladja meg a 7,63 pontos átlagértéket.

Az emberekbe vetett bizalom átlagértéke az összes szubjektív változó közül a legalacsonyabb, és szórása is a legkisebb. A teljes népességre számított átlagérték 5,3 a tizes skálán. A nõk átlagosan bizalmatlanabbak a férfiaknál. A iskolai végzettséggel nõ az emberekbe vetett bizalom is, a legmagasabb, 5,87 pont. A területi különbségek közül kiemelkedik a budapesti 5,56 pontos átlagérték.