2020. június 5. Péntek, Fatime.
 

A foglalkoztatottak száma 4 millió 240 ezer volt november-januárban, 113 ezerrel több, mint egy évvel korábban. A 15-64 évesek foglalkoztatási rátája 64,5 százalékra emelkedett - közölte a Központi Statisztikai Hivatal. A munkanélküliek száma pedig 279 ezer Magyarországon.

Tavaly 7612 lakás épült az országban, 8,9 százalékkal kevesebb, mint az elõzõ évben, a kiadott építési engedélyek száma azonban 29,9 százalékkal nõtt, és meghaladta a 12,5 ezret – közölte a Központi Statisztikai Hivatal.

2015 decemberében nagyon megugrott a burgonya termelõi ára 2014 decemberéhez képest, bár az egész évet tekintve alig emelkedett. 2015-ben a növényi termékek árai nõttek, az állati termékek árai csökkentek.

Megállíthatatlannak tûnõ demográfiai katasztrófa zajlik Magyarország több járásában, 2051-re a népességük megfelezõdhet. Budapest környékén nõhet a népesség, míg fõleg az északkeleti régióban jelentõs visszaesés jöhet. Németh Zsolt, a KSH elnökhelyettese szerint figyelni kellene arra, hogy oszágon belül ne alakuljanak ki túl nagy demográfiai és gazdasági különbségek.

A decemberi 5,0 százalékos növekedéssel együtt 2015-ben a kiskereskedelmi forgalom 5,5 százalékkal haladta meg az egy évvel korábbit, amikor 5,2 százalékos volt az éves forgalom bõvülése. A naptárhatással korrigált adatok 4,5 százalékos decemberi és 5,6 százalékos egész éves növekedést mutatnak - jelentette szerdán a Központi Statisztikai Hivatal.

Az elõzõ évi rekordtermésnél 15,7 százalékkal kevesebb gabona termett 2015-ben - jelentette a Központi Statisztikai Hivatal.

Tavaly novemberben a mezõgazdasági termelõi árak 5,5 százalékkal emelkedtek, a növekedés a növényi termékek árának 13,7 százalékos emelkedésével függ össze, miközben az élõ állatok és állati termékek ára továbbra is csökkent, 6,4 százalékkal.

Februártól emelkedésnek indulhatnak a fogyasztói árak, de elemzõk szerint az éves infláció 2 százalék alatt marad.

0,7 százalékkal csökkent a munkanélküliség idén a KSH adatai szerint. A férfiak és nõk foglalkoztatottsága között elenyészõ a különbség.

Októberben a fogyasztói árak átlagosan 0,1 százalékkal magasabbak voltak, mint egy évvel korábban. A legnagyobb mértékben a szeszes italok, dohányáruk drágultak. Jelentõsen csökkent az üzemanyagok ára.

A munkanélküliség átlagos idõtartama bõ egy hónappal nõtt. Csökkent a munkanélküliség, nõtt a foglalkoztatottság. Több a közmunkás, többen dolgoznak a versenyszférában és külföldi telephelyen.

Magyarország bruttó hazai terméke 2,7 százalékkal nõtt a második negyedévben. Az elsõ negyedévi 3,5 százalékoshoz képest mérséklõdõ növekedési ütem hátterében elsõsorban a mezõgazdaság teljesítményének csökkenése áll - jelentette a Központi Statisztikai Hivatal.

Júliusban a fogyasztói árak átlagosan 0,4 százalékkal magasabbak voltak, mint egy évvel korábban. A legnagyobb mértékben a szeszes italok, dohányáruk ára nõtt, az üzemanyagoké és a háztartási energiáé csökkent. A kormány szerint, ha kevesebbet költünk például üzemanyagra, akkor többet veszünk másból, és többet spórolunk.

Magyarországon, bár némi javulás is tapasztalható, minden harmadik embert fenyeget a veszély, hogy a társadalom legmélyebb szintjére süllyed. Csak Romániában, Bulgáriában, Görögországban és Lettországban rosszabb a helyzet.

Problémás lesz a nyugdíj2015-07-14 14:06:50

Nem lesz egyszerû a magyar nyugdíjrendszer finanszírozása 2030 után. A nyugdíjasok aránya nõni fog, a gyerekek alacsony száma pedig azt mutatja, hogy egyre kevesebben lesznek a rövidesen munkaképes korúak. A KSH prognózisa szerint Magyarország lakossága 2080-ra 7 milliónál is kevesebb lesz.

2015 áprilisában a kiskereskedelmi forgalom volumene naptárhatástól megtisztítva 5,0 százalékkal nõtt az elõzõ év azonos idõszakához képest. Az élelmiszer- és élelmiszer jellegû vegyes kiskereskedelemben 1,6, a nem élelmiszer-kiskereskedelemben 7,1, az üzemanyag-kiskereskedelemben 9,3 százalékkal emelkedett az értékesítés naptárhatástól megtisztított volumene. 2015. január–áprilisban a forgalom volumene – szintén naptárhatástól megtisztított adatok szerint – 6,3 százalékkal haladta meg az elõzõ évi azonos idõszakit.

2014-ben havi 253 ezer forint volt egy tipikus, két felnõttbõl és két gyermekbõl álló háztartás és nem egészen 80 ezer forint egy egytagú nyugdíjas háztartás létminimumértéke – derült ki a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) Létminimum 2014 kiadványából, amelyet kedden ismertettek Budapesten.

Bruttó 241 600 forintot keres egy átlagos magyar a KSH adatai szerint. 2011 óta alig kilenc százalékkal nõttek az átlagkeresetek

Húsz hónapja folyamatosan növekszik a születések száma, és a kormány a jövõben is mindent meg kíván tenni azért, hogy ez a pozitív trend folytatódjon, ne forduljon vissza - mondta az Emberi Erõforrások Minisztériumának (Emmi) család- és népesedéspolitikáért felelõs helyettes államtitkára anyák napja alkalmából vasárnap a budapesti Szent Imre kórházban, ahol köszöntötte a kismamákat.

A felnõtt magyar lakosság 89 százaléka elégedett az egészségi állapotával vagy legalábbis kielégítõnek tartja azt, csaknem kétharmada jónak vagy nagyon jónak tekinti, az egészségügyi ellátásokkal pedig a túlnyomó többség elégedett – ismertette Boros Julianna, a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) munkatársa felmérésük eredményét csütörtökön Budapesten.

Többen születtek és többen is haltak meg 2015 elsõ két hónapjában, mint egy éve ugyanebben az idõszakban, továbbá többen is kötöttek házasságot – közölte a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) csütörtökön közzétett gyorstájékoztatójában.

Februárban 3,4 százalékkal nõttek az átlagkeresetek az egy évvel korábbiakhoz képest a legalább öt embert foglalkoztató vállalkozásoknál és költségvetési intézményeknél, valamint a nonprofit szférában – jelentette kedden a Központi Statisztikai Hivatal (KSH).

A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) kutatása szerint a 2001 és 2011 közötti idõszakban csökkent a középrétegek társadalmon belüli aránya – közölte az errõl szóló elemzés szerkesztõje a kutatás eredményeit bemutató tanácskozáson csütörtökön, Budapesten.

A magyar lakosság tavaly összesen 8,4 milliárd forintnyi borravalót és csaknem ugyanennyi, 8,3 milliárd forint hálapénzt adott, utóbbi legnagyobb részét, 4,1 milliárd forintot a kórházi orvosok kapták – derül ki a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) honlapján közzétett adatokból.

« 1. oldal »  Következő »