A kormányfõt az MSZP-s Józsa István kérdezte, aki szerint a miniszterelnök felhatalmazás nélkül kötött titkos szerzõdést az oroszokkal Paks ügyében. Az ellenzéki képviselõ arra volt kíváncsi, miért titkosították a beruházás több adatát tíz évre.

Orbán Viktor azt válaszolta: mivel az orosz-magyar államközi szerzõdésrõl a parlament mondja majd ki a végsõ szót, ezért a legitimitást feszegetõ minden kérdés zárójelbe kerül.  Ha úgy gondolják, hogy a szerzõdés nem egyezik Magyarország nemzeti érdekeivel, utasítsák el! - mondta a szocialistáknak, hozzátéve, nem vall körültekintésre a részükrõl az egész eljárás jogi alapjainak a megkérdõjelezése.

A miniszterelnöknek meggyõzõdése, hogy a szocialisták és a Fidesz-KDNP között valójában nincs véleménykülönbség a nukleáris energia kérdésében, és április 7. után önök ismét támogatni fogják Paks fenntartását, sõt talán még a bõvítését is. A kormányfõ azt is mondta, hogy az MSZP-s képviselõ egy még el sem kezdõdött beruházás ügyében gyanúsította meg visszaéléssel a kabinetet. Még ez is rendben volna, hogy ha önnek nem lett volna ott személyes érdekeltsége - tette hozzá Orbán Viktor.

A szocialista Nemény András azonnali kérdésében megdöbbentõnek nevezte, hogy offshore cégek kormányzati segítséggel évek óta lopják az olcsó gázt a távhõfogyasztók és a közintézmények elõl, és évente 35 milliárd forint haszonnal értékesítik.

Hozzátette: az ügylet egyik haszonélvezõje Garancsi István, a Videoton futballcsapat tulajdonosa, korábbi kerékpáros kormánybiztos, Orbán Viktor fiának fõbérlõje. Az ön ismerõsei százmilliárd forint haszonra tehettek szert, miközben a távhõfogyasztók, valamint a közpénzbõl fenntartott iskolák, óvodák, szociális intézmények energiaköltségei alig csökkentek - jelentette ki, a miniszterelnöktõl azt kérdezve, érintett-e a gázmutyiban. A kormányfõ nemmel válaszolt, és közölte: semmilyen üzleti ügyben nem érintett.

Erre Nemény András azt mondta, az MSZP kormányra jutva felderíti az ügyet, felelõsségre vonja az érintetteket, és visszaszerzi az ellopott nemzeti vagyont.

A miniszterelnök viszonválaszában úgy fogalmazott: gázügyben csak a rezsicsökkentés tartozik a kormányra, minden más üzleti ügy. Az említett ügyben feltûnt kedvezményezettek között a Wallis egyik alapítója is ott van, a Wallis pedig a szocialista párthoz tartozó cég, úgyhogy saját magukat kérdezzék errõl az ügyrõl - jelentette ki.

A jobbikos Volner János azt mondta, nemhogy egymillió, százezer új adófizetõ munkahely sem jött létre, csak a közmunkások és a külföldön munkát vállalók száma emelkedett a kormányváltás óta. Szólt arról is, hogy a hat órában foglalkoztatott közmunkások nettó 38 ezer forintot keresnek, és nemcsak képzetlenek, hanem értékes munkát végezni tudó emberek is vannak köztük.

Orbán Viktor úgy válaszolt: a foglalkoztatottak száma 258 800-zal nõtt a 2010-es kormányváltás óta, közülük több mint 22 ezren 15 és 24 év közöttiek, a közmunkások száma 99 ezerrel nõtt, 50 ezren külföldre mentek dolgozni, a versenyszférában 109 ezerrel nõtt a betöltött állások száma, míg a munkanélkülieké majdnem 80 ezerrel csökkent. Eközben - jegyezte meg - több mint 90 ezer betöltetlen állás van.

A közmunkáról azt mondta, százezren vesznek részt olyan képzésben, amelynek révén szakképesítést szereznek, míg a közmunkások nagyjából felét elemi ismeretekre oktatják.

A jobbikos Z. Kárpát Dániel a devizahitelesek ügyében kérdezte a miniszterelnököt. Az ellenzéki politikus egyebek mellett arra volt kíváncsi, hogy mit kíván tenni a kabinet azokért, akik még semmilyen segítséget nem kaptak. Válaszában Orbán Viktor közölte: az árfolyamgát és az eszközkezelõ igénybevételi lehetõsége is bõvült az elmúlt hónapokban.

Ez persze még mindig nem oldott meg mindent, ezért mindenkit sürget a kabinet, hogy ha tud, lépjen be az árfolyamgátba, mert az védelmet jelent - mondta a kormányfõ, hozzátéve: ha lesz ennél kedvezõbb megoldási lehetõség, azt azok is igénybe vehetik majd, akik már beléptek az árfolyamrögzítésbe.

A kormány megalakulása elõtt senki nem tett a devizahitelesekért semmit - jelentette ki a miniszterelnök, majd újból megerõsítette: céljuk a lakás-devizahitelek rendszerének megszüntetése.

Varga Mihály: a bõvítés a nemzeti szuverenitás újabb építõkockája

A nemzetgazdasági miniszter szerint a paksi atomerõmû bõvítése Magyarország nemzeti szuverenitásának újabb építõkockája, amely olcsó energiát, új munkahelyeket, a gazdasági növekedés gyorsulását, növekvõ adóbevételeket és energiafüggetlenséget hoz az országnak. Errõl Varga Mihály beszélt hétfõn az Országgyûlésben, a paksi bõvítésrõl szóló elõterjesztés általános vitájában.

A Magyarország és Oroszország közötti nukleáris energia békés célú felhasználása terén folytatandó együttmûködéssel kapcsolatos egyezmény kihirdetésérõl szóló törvényjavaslat kapcsán a tárcavezetõ hangsúlyozta: Oroszország részvétele a projektben kifejezetten indokolt, hiszen Paks I. is orosz technológiával épült, és most is összetalálkoztak a két ország érdekei, ugyanis Magyarországnak szüksége van olcsó áramra, Oroszországnak pedig szüksége volt egy referencia-erõmûre.

Varga Mihály hozzátette: igen kedvezõ feltételeket sikerült elérni a tárgyalásokon, hiszen olcsó, euró alapú hitelt nyújt az orosz fél 30 éves futamidõre, amelybõl egy termelõ beruházás valósul meg, vagyis jelentõsen nõ az állami vagyon. Emellett kiemelte a minimum 40 százalékos hazai kivitelezési arányt a beruházásban.