Az államfõ közölte: a törvény alkotmányos szempontból nem kifogásolható, visszaküldésének egyetlen feltétele sem adott. Ezért az államfõ hétfõn elrendelte a kihirdetését. Áder János egyes pártok indítványára figyelemmel megvizsgálta a törvény népszavazásra bocsáthatóságának kérdését is. Megállapította, hogy az alaptörvény alapján nem lehet népszavazást tartani nemzetközi szerzõdésbõl eredõ kötelezettségrõl. Ilyen kezdeményezést Magyarország egyetlen polgára, így maga az államfõ sem tehet - tudatta.

Közölte: mint minden törvény esetében, a paksi erõmûrõl szóló jogszabályra vonatkozóan is részletekbe menõ alkotmányos vizsgálatot végzett. Kitért arra is, hogy Magyarország mindenkori köztársasági elnöke esküjével az alkotmányos rendelkezések betartására vállal kötelezettséget. "Megválasztásom óta minden döntésemnél magam is ezt tekintettem kizárólagos mércének. A jövõben is így teszek. Ettõl sem petíciók, sem utcai demonstrációk, sem zsarolás, sem nemzeti zászlónk "túszul ejtése" nem téríthetnek el" - rögzítette.

Az Országgyûlés múlt csütörtökön hagyta jóvá a paksi atomerõmû bõvítésérõl Oroszországgal kötött megállapodást 256 igen, 29 nem szavazattal, 2 tartózkodás mellett. A szavazás LMP-s képviselõk tiltakozó akciója mellett zajlott.

Az egyezmény kihirdetését a kormánypártok és a Jobbik-frakció támogatta, a jelen lévõ MSZP-s, LMP-s képviselõk nemmel szavaztak. Szintén nemmel voksoltak a Párbeszéd Magyarországért független képviselõi, a független Ángyán József, Endrésik Zsolt és Szili Katalin, valamint a jobbikosok közül egyedüliként Gaudi-Nagy Tamás. A Demokratikus Koalícióhoz tartozó képviselõk nem vettek részt a szavazásban. A független Lenhardt Balázs és a jobbikos Nyikos László tartózkodott.

Németh Lászlóné nemzeti fejlesztési miniszter és Szergej Kirijenko, a Roszatom elnöke Moszkvában január 14-én írta alá a nukleáris energia békés felhasználásában való együttmûködésrõl szóló megállapodást, ennek keretében két paksi erõmûblokk megépítésérõl is megegyeztek. Az aláíráson jelen volt Orbán Viktor magyar miniszterelnök és Vlagyimir Putyin orosz államfõ.

Az együttmûködés kiterjed a paksi erõmû teljesítményének fenntartására és fejlesztésére, beleértve két új blokk tervezését, megépítését, üzembe és üzemen kívül helyezését, mindkét blokkra vonatkozóan legalább 1000 megawatt beépített kapacitással, a jövõben leálló elsõ négy blokk teljesítményének kiváltására. Az egyezmény biztosítja, hogy a paksi atomerõmû magyar állami tulajdonban marad.

Oroszország állami hitelt ad Magyarországnak a bõvítéséhez. Az államközi hitelszerzõdés megkötése az egyezmény végrehajtásának feltétele. Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter szerdán elmondta, hogy megállapodtak a részletekrõl: Oroszország tízmilliárd eurós hitelkeretet biztosít, a szerzõdést néhány napon belül aláírják. A kölcsön az elsõ tizenegy évben 3,95 százalékos, a második szakaszban 4,5, a harmadik, befejezõ idõszakban pedig 4,9 százalékos kamatozású lesz. A törvény megszavazása óta civil szervezetek, valamint ellenzéki pártok is arra kérték az államfõt, ne írja alá a törvényt.

Az Együtt-PM aktivistái vasárnap tiltakozásul felmásztak a Sándor-palota erkélyére, ahol transzparenst helyeztek el, amely szerint népszavazást követelnek Paks kérdésében. Az aktivisták kiszedték foglalatukból az oromzaton elhelyezett nemzetiszínû és uniós lobogókat, és hangszórón azt mondták: azokat "zálogba" veszik, amíg Áder János köztársasági elnök nem küldi vissza a parlamentnek a paksi bõvítésrõl szóló jogszabályt, illetve nem kezdeményez népszavazást az ügyben.

Hétfõ estére fáklyás tüntetést hirdetett a Sándor-palota elé a baloldali összefogás, korábbi bejelentésük szerint azért, hogy arra kérjék Áder Jánost, ne írja alá a paksi bõvítésérõl Oroszországgal kötött megállapodást jóváhagyó törvényt.