Fischer Sándor hozzátette: azt szeretnék, ha a tízmilliárd eurós beruházás folyamán mind az építõipari munkákban, mind a kereskedelemben, vendéglátásban, egészségügyi, kulturális szolgáltatások területén minél nagyobb arányt érjenek el a Tolna megyei vállalkozások.

A paksi erõmû bõvítésérõl január 14-én kötött magyar-orosz megállapodás szerint két, legalább 1000 megawattos erõmûvi blokk épül Pakson 2030-ig; az egyezmény lehetõvé teszi, hogy a magyar beszállítói arány negyven százalékos legyen. A kamarai elnök elmondta, hogy a február elején a Roszatom orosz állami atomenergetikai konszern magyarországi képviselõje Szekszárdon tájékoztatta a Tolna megyei vállalkozásokat a beruházásban való részvétel lehetõségeirõl.

A kamarai elnök azt mondta, az oroszok elsõsorban építõipari, kiemelkedõen pedig a betonacél-szerkezetek gyártóinak jelentkezését várják. Tájékoztatása szerint a Roszatom magyar leányvállalata, a Rusatom Overseas Zrt. eddig három Tolna megyei, kkv-nak minõsülõ céget regisztrált, a vállalkozásoknak ezután kell átesniük a minõsítésen. "Örülnék, ha az építõipari munkáknak hazai negyven százalékos arányából tíz százalékot Tolna megyei cégek tudnának lekötni" - fogalmazott.

Fischer Sándor ugyanakkor úgy vélte, a hazai cégeknek nem lesz könnyû kihasználniuk a 40 százalékos beszállítói arány lehetõségét. A cégeknek meg kell felelniük nemzetbiztonsági szempontoknak, megfelelõ kapacitással és a szakmájukat kiválóan értõ dolgozókkal kell rendelkezniük. "A szakképzett építõipari munkaerõ legjobbjai ma külföldön dolgoznak" - jegyezte meg, hozzáfûzve, hogy az építõmunkásokat visszahozni csak magas bérekkel lehet. Nagy számban lesz szükség hegesztõkre, acélszerkezet-gyártókra és betonszerkezeteket elõkészítõ szakemberekre - mondta.

A kamara elnöke kitért arra, hogy Tolna megye 2011-ben a beruházások nagysága szerint nyolcadik volt a megyék sorában, az atomerõmû bõvítésével ismét az élbolyba kerülhet. Ismertetése szerint 2012-ben Tolnában több mint tíz százalékkal nõtt az ipari termelés, és a bõvülés a feldolgozóiparnak és az energiaiparnak köszönhetõen 2013-ban is folytatódott.

A KSH adatai szerint Tolna megyében a beruházások értéke 2013 elsõ félévében 20,9 milliárd forint volt, 13 százalékkal haladta meg az egy évvel korábbit. A 180,7 milliárd forintos ipari bruttó termelési érték 9,4 százalékkal nõtt 2012 elsõ félévéhez képest, az építõipari termelés ugyanakkor azonos szinten maradt, miközben országosan az elsõ félévben 5,4 százalékos, a teljes évben pedig 9,6 százalékos volt az ágazat növekedése.