A kormányfõ által jegyzett módosítás a kihirdetést követõ 30. napon lép hatályba, és ez alapján bevezetik, hogy államilag elismert nyelvvizsgát ne csak B1, B2 és C1 szinten lehessen tenni, hanem A2 (belépõfok) szinten is.

Az Emberi Erõforrások Minisztériuma az elõterjesztés benyújtásakor kifejtette: az A2 szintû nyelvtudást mérõ vizsgán a mindennapi élethelyzetekben és/vagy szakmai tevékenység során elõforduló egyszerû, személyes élettérrel kapcsolatos idegen nyelvi kommunikációhoz szükséges idegennyelv-ismeret meglétét mérik.

A nyelvhasználó eszerint megérti a leggyakrabban elõforduló szókincset, ha a számára legközvetlenebb személyes dolgokról van szó, például a személyével, a családdal, vásárlással, a közvetlen környezettel vagy a munkával kapcsolatban. Megérti a rövid, világos és egyszerû üzenetek és bejelentések lényegét, képes nagyon egyszerû kommunikációra, valamely ismert témáról vagy cselekvésrõl információt cserélni valakivel, egyszerû fogalmazásmóddal beszélni tud életkörülményeirõl.

Az Emberi Erõforrások Minisztériuma a módosítást korábban azzal indokolta, hogy Magyarországon az alapfoknak nevezett B1 szint valójában a nyelvtudásskála közepét jelenti, a nyelv önálló használatával. Bizonyos szakmákban, foglalkozásokban azonban elegendõ a külföldi, illetve a hazai munkavállaláshoz az A2 nyelvi szint elérése, illetve dokumentálása a munkáltatónak. Ez például a szakképzésben részt vevõknek jelentene motivációt nyelvtudásuk objektív megméretéséhez - írták az elõterjesztõk.

A módosítás érinti a nyelvvizsgaközpontok akkreditációját is. E szerint az akkreditáció kétévente megújítandó, és ez a nyelvvizsgaközpontok kérelmére indul. A megújítás ellenõrzéshez kötött, az ellenõrzés költségeit a vizsgaközpontok igazgatásszolgáltatási díjként költségarányosan - az általuk lefolytatott vizsgák számának függvényében - viselnék.

Rögzítették azt is, hogy akkreditált vizsgaközpontként olyan oktatási vagy vizsgáztatási tevékenységet folytató, Magyarországon bejegyzett jogi személy mûködhet, amely képes és alkalmas papíralapú vagy számítógépes nyelvvizsgák lefolytatására, vizsgarendszere megfelel az akkreditáció feltételeinek, emellett angol, francia, német, olasz, orosz és spanyol esetén nyelvenként legalább öt, egyéb nyelveknél legalább három nyelvvizsgáztatásra alkalmas ember vizsgáztatóként való alkalmazását igazolja. Külföldi jogi személy a Magyarországon bejegyzett szervezete vagy intézménye által kérelmezheti akkreditációját vizsgaközpontként.

Szigorítás is lesz

Ezentúl nem bízhatnak a szóbeliztetõk jóindulatában a nyelvvizsgázók - derül ki a nyelvvizsgáztatásról szóló rendelet módosításából, amely a keddi Magyar Közlönyben jelent meg. A jogszabály alapján a jövõben ugyanis - ha a jelentkezõ beleegyezik - minden egyes szóbeli vizsgáról hangfelvételt kell készíteniük a vizsgaközpontoknak, a hanganyagokat pedig meg is kell õrizniük. Az írásbelik szervezésének szabályain is szigorítanak: a feladatlapokat a központok csak a vizsga napján juttathatják el a vizsga helyszínére "zárt, biztonságos csomagolásban", a felbontásról pedig külön jegyzõkönyvet kell írniuk.

Aligha véletlen, hogy a szigorítás most került jogszabályba. 2013 õszén robbant ki az elmúlt évek legnagyobb nyelvvizsgabotránya: a rendõrség szerint éveken át országos hálózat juttatta nyelvvizsgához azokat az "ügyfeleket", akik 300-500 ezer forintot is hajlandóak voltak fizetni egy közép- vagy felsõfokú bizonyítványért. Az írásbelire elõre megkapták a feladatlapokat, valamint a megoldásokat, a szóbeliken a lefizetett vizsgáztatók pedig bármilyen választ elfogadtak a kérdésekre, sõt ki is javították a hibákat.

Az erõforrás-minisztérium már másfél éve tervezi az alapfokúnál is könnyebb vizsgaszint állami elfogadtatását. Az A2-es szintet elsõsorban a szakiskolásoknak ajánlanák, igaz, a 2012-ben elkészített nyelvoktatási stratégia egyébként sem fogalmazott meg nagyratörõ terveket: a minisztérium megelégedne azzal, ha a diákok általános iskola végére megszerzett A2-es tudását "szinten tartanák" a szakiskolák.

Bár a nyelvoktatási stratégiában az áll, hogy a szakiskolások nyelvoktatása elsõsorban a végzettek mobilitásának javítását szolgálja, az A2-es nyelvtudás nem elegendõ a külföldi munkavállaláshoz. Az idegen nyelvet A2-es szinten beszélõk ugyan megértik az olyan mondatokat és gyakran használt kifejezéseket, amelyek az õket közvetlenül érintõ területekhez kapcsolódnak - így például a személyes és családdal kapcsolatos információk, vásárlás, állás, helyismeret -, arra nem elég, hogy megértsék az utasításokat egy munkahelyen.

A statisztikákban viszont jól mutatna, ha a 130 ezer szakiskolás legalább öt-tíz százaléka nyelvvizsgát tenne az utolsó évben. A 2005-ös "nyelvvizsgacsúcs" óta - amikor egy év alatt majdnem 78 ezer 15-19 éves tett nyelvvizsgát - 58-62 ezer között stagnál a sikeres vizsgák száma.