Erre a a NAT módosítása lehetõséget ad, ám hiányoznak a világos útmutatások, követelmények – mondta a Nyelvtudásért Egyesület elnöke, Rozgonyi Zoltán a Napközben pénteki adásában.

Az elsõ idegen nyelv oktatása legkésõbb az általános iskola negyedik évfolyamán kezdõdik. A Nemzeti alaptantervet (NAT) érintõ kormányrendelet módosítása szerint amennyiben az elsõ, második, harmadik évfolyamon az idegennyelv-oktatásban képzett pedagógus alkalmazása megoldható, és az iskola pedagógiai programja erre lehetõséget ad, akkor az oktatás már ezen évfolyamokon is megkezdhetõ. Az elsõ választható idegen nyelv az angol, a német, a francia vagy a kínai lehet.

Nyelvtudásért Országos Nyelvoktatási és Nyelvvizsgáztatási Szakmai Egyesület szerint is jó, ha a nyelvtanulás megkezdésére már az általános iskola elsõ három osztálya is lehetõséget kínál – persze, csak akkor, ha az ehhez szükséges feltételeknek az adott tanintézmény megfelel. Úgy vélik azonban, hogy olyan tanmenetet és oktatási stratégiát kellene kidolgozni, melynek segítségével a diákok középiskolai tanulmányaik végére legalább egy idegen nyelvbõl ténylegesen elérhetik a kívánt szintet.

Ehhez kapcsolódott az egyik Kossuth Rádióba elhangzott szülõ véleménye, aki arra panaszkodott, hogy fiát az általános iskolában csupán alapfokú nyelvvizsgával rendelkezõ tanár tanította angolra. A szülõ szerint ez „ciki”, illetve „nulla’. Egy másik, a Napközben pénteki adásában nyilatkozó szülõ szerint a lányának nyolcadikos korában magasabb szintû nyelvvizsgája volt, mint a nyelvtanárának.

A budapesti VI. kerületi Vörösmarty Mihály Általános Iskola igazgatója, Rakó József azonban azt hangsúlyozta, a diákoknak rettenetesen nagy munka az iskola, ezért egy kisgyereknél nem tartja fontosnak, hogy már az elején nyelvórákat tartsanak neki, szerinte elég negyedikben megkezdeni az idegen nyelvek oktatását.

Rozgonyi Zoltán, a Nyelvtudásért Egyesület elnöke a Napközben pénteki adásában azt mondta, valóban nem szabad erõltetni a korai nyelvoktatást, ám a szülõk részérõl ellenkezõ irányú nyomás nehezedik az iskolákra. Éppen ezért fontos a korai nyelvtanulás feltételeinek szabályozása.

Ahhoz, hogy ez a fajta oktatás elérje a célját, a gyerekek életkorához, terhelhetõségéhez igazodó rövid idejû és minél gyakrabban tartott foglalkozások szükségesek. Ez a szakasz az idegen nyelvvel való barátkozásról kell, hogy szóljon, arról a kisgyerekek számára furcsa, új jelenségrõl, hogy ugyanazokat a dolgokat egészen másképp – idegen nyelven is – el lehet mondani.

Éppen ezért az iskola elsõ néhány évében még biztosan nem jön el az ideje a nyelvtan elmagyarázásának. Nincs helye ebben az idõszakban a szódolgozatoknak sem, kisgyerekekkel ilyet íratni „borzalom”. Ilyen fajta számonkérések esetén nagyon „jó” esély van rá, hogy a gyerek, mire a harmadikat befejezi, utálni fogja az idegen nyelvet. Eközben épp az ellenkezõje lenne a cél, hiszen a motiváció alapfontosságú az idegen nyelvek elsajátításában – hangsúlyozta a Nyelvtudásért Egyesület elnöke.

Rozgonyi Zoltán elmondta még, egy 2009-es felmérés szerint az általános iskolák több mint fele foglalkozott már elsõ és második osztályban idegennyelv-oktatással, további negyedük pedig tervezte. A szakember szerint pozitívum, hogy a NAT módosítása lehetõséget ad az életkor sajátosságait, a terhelhetõséget, a gyerekek teljes tanulási folyamatát szem elõtt tartó módszerek alkalmazására, ám úgy látja, a szabályozás emellett nem fogalmaz meg világos útmutatásokat, követelményeket.