B. Nagy László elmondta: a határidõ lezárultáig mintegy 200 ezer regisztrálttal számolnak, hiszen már 184 ezernél több kérelmet adtak be. A legaktívabbak a regisztrációban az erdélyiek, onnan 80 ezren regisztráltak, õket a délvidékiek követik mintegy 25 ezer, majd a németországiak 1500 regisztrációval. Az állampolgári eskük és a beadott kérelmek száma alapján mintegy félmillió külhoni magyar vette, illetve veszi fel a magyar állampolgárságot - tette hozzá.

Toró T. Tibor az Erdélyi Magyar Néppárt elnöke elmondta: Erdélyben már több mint harminc demokráciaközpont segít a honosítás folyamatában. Emellett a párt önkéntesei és irodái a választási részvételhez szükséges regisztrációban is segítséget nyújtanak. Hangsúlyozta: ez nem pártpolitika, sokkal fontosabb a részvétel a folyamatban. "Így tudjuk visszaigazolni azt a nemzetpolitikai áttörést", amelyet Orbán Viktor kormánya elért. Zsoldos Ferenc, a vajdasági Magyar Nemzeti Tanács alelnöke kifejtette: a Délvidéken mintegy 25 ezer ember iratkozott fel a választásra. Csaknem 80 ezren tették le az állampolgársági esküt, és reményeik szerint 50 százalékos arányt tudnak elérni a regisztrálásban.

Közölte, nagyon erõs kampányt folytatott a Vajdasági Magyar Szövetség az elmúlt hónapokban, és a következõ hetekben indul a Szavazz a nemzetre! elnevezésû mozgósító kampány. Fontosnak nevezte, hogy a nemzet egésze részt vehessen a szavazáson, hiszen - mondta - most, hosszú idõ óta elõször a szórványban élõk is a politikai nemzet részének érezhetik magukat. Bár ez erõsen érzelmi kérdés, kihatással van a gazdaságra is - tette hozzá.

Csomortányi István, a Partiumi Autonómia Tanács elnöke szerint az elmúlt fél évszázad legkiemelkedõbb nemzetpolitikai lépése a határon túliak állampolgárságának visszaadása volt. Erdélyben jelenleg mintegy 350 ezren vannak, akik megkapták az állampolgárságot, és 170 ezer választásra regisztráltra számítanak - mondta.