Hangfelvétel készül a szóbeli nyelvvizsgákon, hogy dokumentálható, illetve ellenõrizhetõ legyen a teszt lezajlása, és így talán elkerülhetõ a nyújtott teljesítmény szubjektív értékelése.

Lévai Judit, a Szegedi Tudományegyetem (SZTE) Idegennyelvi Kommunikációs Intézetének vezetõje szerint a nemzetközi vizsgákon már bevett gyakorlat a hangfelvétel, azt azonban még nem látni, Magyarországon a gyakorlat ellenõrzési része hogyan valósulhat meg.

Az SZTE munkatársa a Napközben keddi adásában hangsúlyozta, a vizsgázó esetleges reklamációjával nem a tanárhoz, hanem a nyelvvizsgaközponthoz kell, hogy forduljon. Hozzátette: elképzelhetõ, hogy ha eddig elõszeretettel reklamáltak a vizsgázók, akkor a jövõben még egyszer meggondolják, panaszt tesznek-e, vagyis nem próba szerencse alapon fellebbezik meg a vizsga eredményét, hanem megalapozottan.

A hangfelvétel készítésérõl Klinghammer István felsõoktatásért felelõs államtitkár azt nyilatkozta, az a bizalmat kívánja növelni. Nagyon kevés ugyanis az olyan bukott diák, aki otthon nem azt magyarázza el, hogy pikkelt rá a tanár, vagy éppen nem jutott eszébe a válasz, esetleg félreértették õt – fogalmazott az államtitkár, aki szerint ez csupán technikai változás. Arra a kérdésre, hogy ezeket a felvételeket meddig kell megtartani, azt mondta, úgy gondolja, a fellebbezési határidõ lejárta után már nem kell õket õrizni.

Rozgonyi Zoltán, a Nyelvtudásért Országos Nyelvoktatási és Nyelvvizsgáztatási Szakmai Egyesület elnöke szerint azonban a felvételeknek a vizsgáztatók megnyugtatásánál talán fontosabb szerepe van, és ezért jóval hosszabb ideig kell õket tárolni. A hangdokumentumoknak nagyon fontos szerepe lesz abban, hogy utólag a vizsgaközpont gondoskodni tudjon arról, hogy valamennyi vizsgáztatója ugyanolyan módon, ugyanolyan szinten alkalmazza az értékelési rendszerét.

A nyelvvizsgáztatás új szabályozása szerint azt is bevezetik, hogy ne csak B1, B2 és C1 szinten lehessen vizsgát tenni, hanem A2, úgynevezett belépõ szinten is. Ez tehát négy, de az európai referenciakeretnek hat szintje van. A Magyarországon alapfoknak nevezett B1 szint valójában a nyelvtudásskála közepét jelenti, ami azt jelenti, hogy egy mostani alapok alatti fokozatot is meg kell jelölni. Utóbbi szintû nyelvtudást Európában kérhetik egyes munkáltatók, illetve bizonyos országban az állampolgárság feltételéül szabhatják. Hogy az A2-es szint Magyarországon mire lesz jó, az egyelõre sok oktató és diák elõtt sem világos – hangzott el a Napközben keddi adásában.

Klinghammer István szerint a mostani három fok alá bekerülõ szint belépõ nyelvvizsga. Ez azt jelenti, hogy a középiskolában elsajátított nyelvtudással is el lehet menni vizsgázni.