Az IMF csütörtökön kiadott tanulmánya szerint számos fejlett országban a jövedelmi egyenlõtlenség utoljára az 1930-as évek nagy gazdasági világválsága idején volt ilyen magas. A nemzetközi szervezet szerint az elmúlt években több országban (Egyiptom, Nigéria, Venezuela, Ukrajna) is látni lehetett, hogy a vagyoni egyenlõtlenségek és a rossz gazdaságpolitika együttesen társadalmi elégedetlenséghez vezet.

Az IMF vezérigazgatója Christine Lagarde februárban úgy fogalmazott: manapság már jobban tudatában vagyunk a jövedelmi egyenlõtlenség okozta károknak, tisztán látható, hogy ez árt a gazdasági növekedésnek. A csütörtöki tanulmány nem ad országokra szabott akciótervet, de számos általános javaslatot megfogalmaz. Az IMF szerint sok ország csökkenteni tudja a vagyoni egyenlõtlenséget szigorúbb ingatlanadókkal és progresszív személyi jövedelemadókkal (szja).

Az IMF szerint a világon a legmagasabb szja-ráta mediánja 30 százalék körül van, ez feleannyi, mint a nyolcvanas években. A szervezet szerint a legtöbb állami bevétel 50-60 százalékos ráta mellett keletkezne, az optimális adószint pedig ez alatt van pár százalékkal. Ha nõnek az állami jövedelmek, akkor többet lehet fordítani célzott szociális támogatásokra, leginkább egészségügyi és oktatásügyi juttatásokra, mert így csökkenthetõ legjobban a szegénység. Hosszú távon ez mindenkinek jó, mert a kisebb szegénység erõsebb gazdasági növekedéshez vezet.

Az IMF szerint a fejlett országokban ez a megközelítés jóval hatékonyabb, mint a fejlõdõkben, hiszen az elsõ csoportban magasabb a lakossági jövedelem, így több lesz az extra állami bevétel is. A fejlõdõ gazdaságú országoknak a szociális kiadások átszervezése lehet a kitörési pont. Több országban komoly költségvetési teher az élelmiszerárak és az üzemanyagár mesterségesen alacsony szinten tartása támogatásokkal, de ez a valutaalap szerint nem tartós megoldás.