Az akcióterv tartalmazza az együttmûködés lehetséges területeit és az ehhez szükséges eszközöket is, többek között a jordán infrastrukturális beruházásokban és nukleáris fejlesztésekben való magyar részvételt, a magyar mezõgazdasági export növelését, a vízgazdálkodásban való együttmûködést - ismertette Szijjártó Péter.

Száleh al-Harábse, a jordán tervezési és nemzetközi együttmûködési minisztérium beruházási és tervezési államtitkára hangsúlyozta: nagy örömmel fogadták, hogy Orbán Viktor miniszterelnök 2013-ban ellátogatott Jordániába, és aláírták az együttmûködési megállapodást azokról a területekrõl, amelyeken a két ország együtt fog mûködni. Hozzáfûzte, Jordániában számos terület kínál üzleti lehetõséget a magyar állami és a privát szektor vállalatainak, ilyen például a vasútfejlesztés, a kikötõ-és útépítés vagy a turizmus.

A magyar államtitkár felidézte, hogy 2010-ben Magyarország új külügyi és külgazdasági stratégia, a keleti nyitás mellett kötelezte el magát. Ennek egyik fontos alappillére az arab országokkal való kapcsolat stratégiai szintre fejlesztése. Jordániának kitüntetett szerepe van ebben, hiszen a közel-keleti térségben Magyarország hatodik legfontosabb kereskedelmi partnere. Rámutatott ugyanakkor arra: bár a két ország közötti kereskedelmi forgalmat 2013-ban 4,5 százalékkal, közel 35 millió dollárra sikerült növelni, még így is jelentõsen alatta van annak, amit a két ország közötti kapcsolatok indokolnának.

A két ország ezért kedden 6+5 pontos gazdasági és kereskedelmi akciótervben állapodott meg. Az együttmûködés fejlesztésének hat lehetséges területét jelölték ki, öt pontban pedig az együttmûködés fejlesztéséhez szükséges eszközöket foglalták össze.

Az egyik együttmûködési terület a villamosenergia. Az MVM Magyar Villamosmûvek két villamos távvezeték építési projektben érdekelt Jordániában, amelyeknek az összértéke 17 milliárd forint, és összesen 185 kilométer hosszúságú távvezeték megépítését és az Amman környéki távvezeték rendszer felújítását célozzák. Az egyik projektben az MVM-é a legkedvezõbb ár, s bejutott a második körbe, a másik projektben várják a jordán hatóságok döntését. Az MVM felajánlotta továbbá, hogy a szírek által lakott jordániai menekülttáborok villamosenergia-hálózatának létrehozásában is szerepet vállal.

A második terület a nukleáris energia. A Roszatom nyerte 2013 októberében az elsõ jordániai atomerõmû építésére vonatkozó pályázatot, Jordániának a közeljövõben 800-1000 nukleáris mérnökre és szakemberre lesz szüksége. A két ország ezért megállapodott abban, hogy haladéktalanul megkezdik a tárgyalásokat a magyar oktató-képzõ intézmények - a paksi atomerõmû oktatóközpontja és a Budapesti Mûszaki Egyetem - bevonásáról a jordán szakemberek képzésébe, májusban pedig Magyarországra látogat a Jordán Atomenergia Bizottság elnöke.

A harmadik együttmûködési terület a mezõgazdaság. Miután a Törökországba irányuló európai szarvasmarhaexport gyakorlatilag ellehetetlenült, új területeket kell keresni. Ebben fontos szerep juthat Jordániának. Az ülésen megállapodtak abban, hogy a hatósági fõállatorvosok haladéktalanul megtárgyalják az ehhez szükséges engedélyekre vonatkozó eljárásokat. A vízgazdálkodás területén Magyarországnak jó referenciái vannak az arab világban, a magyar vízgazdálkodási vállalatok komoly szerepet vállalhatnak a jordán gazdaság fejlõdésében - tette hozzá Szijjártó Péter.

Az építõiparban a jordán nemzeti vasútvonal, az aqabai kereskedelmi kikötõ valamint a Vörös-tengert és a Holt-tengert összekötõ csatorna építésében való magyar vállalati részvétel elérése lesz a feladat a közeljövõben - ismertette Szijjártó Péter. A turizmust illetõen a két kormány haladéktalanul tárgyalásokat kezd a Wizz Airrel, amely nyitottságot mutat a két ország közötti közvetlen légi járat megindítására.

Az együttmûködés fejlesztésére szolgáló egyik eszközként a Magyar Nemzeti Kereskedõház Zrt.-t említette az államtitkár, mint elmondta, a kereskedõház piackutatással és pályázatfigyeléssel foglalkozó munkatársa már Ammanban van. Az Eximbank is nyilvánvalóvá tette, hogy nyitott a magyar vállalatok jordániai szerepvállalásának finanszírozására, ami versenyelõnyt jelent a magyar cégek számára - emelte ki.  Megállapodtak arról is, hogy a lehetõ leghamarabb megkötik a kettõs adóztatás elkerülésére vonatkozó egyezményt.

Szijjártó Péter beszámolt arról is, hogy a keleti nyitás ösztöndíj-program keretében harmincról ötvenre emelték a jordán fiataloknak biztosított magyar ösztöndíjak számát a magyar egyetemeken idén szeptembertõl. Megállapodtak abban is, hogy felgyorsítják a vízumkönnyítési tárgyalásokat, ahol elsõ lépésként a diplomata és szolgálati útlevelekkel való vízummentes utazás lehetõségét kívánják elérni.

Száleh al-Harábse köszönetét fejezte ki a jordán ösztöndíjasok számának növeléséért. A jordán államtitkár hangsúlyozta: azok a cégek, amelyek befektetnek Jordániában, valójában a Közel-Keletre jutnak el. Úgy vélekedett, a következõ években nagy lehetõségek nyílnak a vállalkozások elõtt, ugyanis a térségben nagy szükség lesz az újraépítésre, éppen ezért javasolták, hogy vizsgálják meg egy logisztikai központ felépítésének lehetõségét Jordániában a magyar befektetések segítésére.