Egyre több magyar fogyasztó tartja fontosnak, hogy a gyártók megkülönböztetõ jelöléssel lássák el a hazai alapanyagokból, Magyarországon készült élelmiszereket. Ezeket a termékeket - gyakran magasabb áruk ellenére - a hazai fogyasztók általában elõnyben részesítik vásárlásaik során a külföldi élelmiszerekkel szemben - állítja a Nemzeti Fogyasztóvédelmi Hatóság (NFH).

Tavaly szeptembertõl lépett életbe a magyar termék rendelet új szakasza, véget ért a türelmi idõszak. Ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy végleg egységesítették a megjelöléseket, három logóval találkozhatnak a vásárlók a termékeken. A magyar áruk jelölésére szolgáló rendszerhez önkéntesen csatlakozhatnak a gyártók, termelõk.

A Magyar termék rendelet értelmében az élelmiszer-vállalkozók önkéntes megkülönböztetõ jelöléssel láthatják el termékeiket aszerint, hogy - a rendelet elõírásainak figyelembevételével - az adott élelmiszer összetevõi és a feldolgozás helye alapján mely kategóriába tartoznak. A rendelet a termék összetevõinek eredete, illetve a feldolgozás helyszíne alapján három kategóriát különböztet meg:

"Magyar termék",
"Hazai termék", illetve
"Hazai feldolgozású termék".


Azok az élelmiszerek nevezhetõk "Magyar terméknek", amelyek teljes egészében magyar összetevõk felhasználásával készülnek. "Hazai termék" jelölés abban az esetben tüntethetõ fel az élelmiszeren, ha annak gyártása során a felhasznált összetevõk legalább 50 százaléka magyar. A "Hazai feldolgozású termék" jelöléssel ellátott élelmiszerek esetében az import összetevõk aránya 50 százalék vagy ennél nagyobb mértékû.

A feldolgozási folyamatnak azonban mindhárom esetben teljes egészében Magyarországon kell történnie. A Magyar termék rendelet alapján az élelmiszer-vállalkozóknak lehetõségük van - a magyar származás tekintetében - terméküket tanúsító védjeggyel, védjeggyel, illetve egyéb ábrával, szlogennel ellátni.

Valóban magyar termék?

Az NFH nemrég országosan ellenõrizte, hogy mennyire sikerült betartani a rendeletet. 152-féle élelmiszer közül 8-féle termék, továbbá 3 zöldség-, illetve gyümölcsféle reklámozása nem felelt meg a jogszabályoknak. Szabálytalanságokat találtak több elõrecsomagolt húskészítménynél (szalámi, kolbász, fõtt-füstölt tarja), kétféle tartósított élelmiszernél (csemegekukorica-konzerv), valamint üdítõitalnál, extrudált kukoricapehelynél, tejfölnél, illetve nem elõrecsomagolt baromfihúsnál.

Jogsértést a forgalmazás helyszínén elhelyezett figyelemfelhívó táblán, polccímkén, illetve ártáblán lévõ jelölés, három esetben a "Magyar termék" jelölés jogosulatlan illetve megtévesztõ használata miatt állapítottak meg a felügyelõk.

A 97-féle nem elõrecsomagolt zöldség, illetve gyümölcs jelölésének vizsgálata során 6 esetben állapították meg, hogy a fogyasztói tájékoztatón a "származási hely: Magyarország" jelölést a forgalmazó nem jogszerûen tüntette fel. A feltárt jogsértések lédig (kimért, elõre csomagolt) zöldségfélék forgalmazásával kapcsolatban merültek fel: (például padlizsán, fokhagyma, sárgarépa, saláta cukkini, illetve burgonya).